Visszatérő címvédő

Címvédőként hangolhat a VI. Csömöri Bringafesztivál XCO-futamára a még mindig csak 22 éves tehetség, a Cube-Csömör csapatához egy év után visszatérő Dina Márton. Interjúnkban a klubváltás okáról és a tokiói olimpiáról is szó esik.

 

- Egy év után visszatértél Csömörre, hogy a Cube-Csömör UCI Team színeiben folytasd a pályafutásodat. Mi volt a váltás oka?
- A biztos fejlődés, a biztos háttér miatt tértem vissza Csömörre - jelenti ki határozottan a hegyibringás futamokon és az országúton is remeklő Dina Márton (alsó képünkön középen). - Megbízható a csapat mögött álló technikai háttér és szakmailag is nagyszerű az a tudás, amely garantálja, hogy rövid- és hosszútávon is elérhessem a céljaimat. Hozzá kell tennem, hogy az a baráti viszony is sokat nyomott a latba, amellyel jelenlegi csapattársaimhoz kötődöm, illetve természetesen a testvérem Dina Dániel személye, akivel így ismét egy klubban versenyezhetek.

 

- Valter Attilával nemcsak barátok és csapattársak, de riválisok is vagytok. Hogy ízlik ez a felállás?
- Az elmúlt pár év alatt már hozzászoktunk, és nem is csinálunk ebből nagy ügyet, elsősorban ugyanis segítenünk kell a másikat az előrehaladásban. Országúton például nagyon sokat kell összedolgozni, hiszen taktikailag egymásra vagyunk utalva. Valamilyen szinten persze rivalizálunk egymással, de csak egészséges mértékben, ahhoz pedig szintén együtt kell hajtanunk, hogy hegyibringában kvótát szerezzünk Magyarországnak a 2020-as tokiói olimpiára. Minden egyes pontra hatalmas szükségünk van és lesz a kijutáshoz. Most elsősorban a kvótaszerzés a fő cél, hogy konkrétan ki utazhat majd Japánba, azzal nem foglalkozunk, az még nagyon messze van.

 

- Ha már szóba hoztad, ne menjünk el szó nélkül a tokiói olimpia mellett...
- Tény, hogy itthon mindenki rendkívül olimpiaközpontú, de én nem erre az egy olimpiára akarom felépíteni a következő éveimet. Európa- és világbajnokságokat rendeznek addig, nem beszélve a mindig hatalmas érdeklődés mellett zajló Világkupa-futamokról, amelyek hangulata egészen páratlan. Van feladatunk bőven mindkét szakágban, de mindenképp kiemelt helyen van az olimpia.

 

- Hogy fér meg egymás mellett a kettő: hegyibringával és országútival is sikerül párhuzamosan bizonyítani?
- Mind a kettőt nagyon szeretem, nem teszek különbséget. Amit nagyon fontosnak tartok, hogy mind a két területen megtalálom az örömöt és a szépséget a sportban: az országúton rendkívüli izgalmak közepette versenyzünk, ami nagyon különlegessé teszi a szakaszokat, a hegyibringában a legnagyobb húzóerő pedig természetesen az olimpia. Mindkét szakágban hosszútávú projektekben kaptam szerepet, hiszen országúton a Pannon Cycling Team színeiben tekerünk, ahol kimondott cél, hogy néhány éven belül a Tour de France is megcélozható legyen, ami a kerékpárosok között talán nagyobb kiváltság, mint egy olimpia, a Cube-Csömör legjobbjaival pedig rengeteget tehetünk azért, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan Tokióba is utazhasson magyar mountainbike-os.

 

- Milyen edzésmunka szükséges ezekhez a célokhoz?
- Sokkal több kilométer van a lábaimban idén, mint korábban bármikor, és érdekes, hogy ezzel együtt viszont kevésbé intenzívek az edzéseim. Az alapozás-erőfejlesztés-gyorsítás hármas most is áthatotta a felkészülést, de a versenyszezonban sokkal többször állunk rajthoz, mint tavaly. A versenyek a legjobb edzések, úgyhogy örülök, hogy így áll össze a programunk. Az év legfontosabb céljainak a Világkupa-eredményeim javítását tűztem ki, főleg a tavalyi albstadti 7. helyemet szeretném túlszárnyalni.

 

- Címvédőként készülhetsz az idei Csömöri Bringafesztiválra. Hogy emlékszel vissza a tavalyi versenyre?
- Nagyon meglepett az az eredmény, mert nem számítottam győzelemre. Nem is a szokásos edzésmunkával készültem, de jól ismertem a pályát, kijött a lépés és minden összeállt, így végül aranyéremnek örülhettem. Idén is szeretnék valami hasonlót átélni!