Idén ünnepelné születésének 90. évfordulóját a csömöri származású Radnai János, aki 30 éven keresztül dolgozott a Magyar Televízió sportosztályának vezetőjeként. Közbenjárására négy alkalommal is élő kézilabda-közvetítéssel jelentkeztek településünkről.

 

A családi anekdota szerint 1928. január 9-én Csömörön, a családi ház nagyszobájában született meg Radnai János (a felső képen balra látható, Gyulai István társaságában), három idősebb testvérének a paplan alá kellett bújnia, amíg a gólya meghozta a família negyedik gyermekét. Noha 1934-ben a fővárosba költözött a család, a Csömörön gyerekeskedő János mindig hatalmas lelkesedéssel mesélt helyi emlékeiről, cseperedésének önfeledt éveiről: a csömöri "folyóról", ahol nővére felügyelete mellett fürödtek napestig, és amely partján fáradhatatlanul rúgták a focilabdát a környékbeli srácokkal. A tanárai szerint rendkívül jóravaló és nagyszerű képességekkel megáldott 16 éves kamaszt tanulmányainak finanszírozása céljából végzett nyári munkája alatt fogták el 1944 augusztusában a nyilasok, majd az auschwitzi koncentrációs táborba került. Egy barátjával sikerült megszökniük 1945 tavaszán, majd Németország érintésével testileg és lelkileg is meggyötörve, immár egyedül tért haza (társa halálos lövést kapott) - a kapott külföldi "ajánlatok" ellenére, eszébe sem jutott, hogy ne tegye!

 

Itthon aztán kesztyűszabásznak tanult, közben nyelvismeretének köszönhetően (folyékonyan beszélt franciául, németül és oroszul is) elkezdett dolgozni a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnél (DIVSZ), amelynek legismertebb rendezvénye a sokak számára nevezetes Világifjúsági Találkozó (VIT) volt. Ennek is köszönhetően rengeteget utazott külföldre hivatalos ügyek miatt, így nagyszerű diplomáciai kapcsolatokra tett szert. Beköszöntött életébe a mindent elsöprő szerelem, 1948-ben feleségül vette Kecsmár Évát, aki két fiúgyermekkel ajándékozta meg: 1949-ben megszületett György, majd négy évvel később András. Az 1956-os forradalom híre is külföldön érte, azonnal hazasietett, hogy a családja mellett lehessen és a továbbiakban elsősorban itthon tervezte az életét. Az ötvenes években kezdett el szerveződni a Magyar Televízió, amely 1957 májusában sugárzott először adást, Radnai Jánost kérték fel a sportrovat megszervezésére, amely szépen lassan sportosztállyá fejlődött. Ő hívta dolgozni a szerkesztőségbe a hőskor legendáit, többek között Szőnyi Jánost, Vitár Róbertet és Vitray Tamást is, később pedig Dávid Sándort, Gyulai Istvánt, illetve Knézy Jenőt. Szerette volna, ha diplomások dolgoznak mellette, javaslatára Szőnyi, Vitár és Vitray is elvégezte a Testnevelési Főiskolát - természetesen vele együtt. Főleg atlétika-, torna, és síközvetítések során hallhattuk kommentátorként, később azonban az osztályvezetői teendői mellett egyre kevesebbszer volt élvezhető szakértelme a mikrofon mögött. Első olimpiája az 1960-as római volt, majd az 1996-os ötkarikás játékokkal együtt összesen kilenc olimpián dolgozott a precíz közvetítések érdekében. (A kép bal szélén Radnai János, az asztalnál ül Nyilasi Tibor, Mezey György és Knézy Jenő)

 

 

Fiatalon nagypályán kézilabdázott, de szerette a focit is, lelkes Fradi-szurkoló volt és a munka megszállottja. Két fiát nem beszélte le a sportriporteri pályáról, de nem is javasolta nekik, sokkal inkább a civil hivatások felé terelte, György közgazdászként tevékenykedett, András pedig a mérnöki pályán alkotott. Sosem felejtette el a csömöri gyökereit, neki köszönhetően a Magyar Televízió négyszer is élőben közvetített településünkről, a Csömör KSK legendás NB I-es kézilabda-mérkőzéseiről (az ezzel együtt járó televíziós jogdíj jelentős bevétellel segítette a csapat költségvetését). Rendszeresen megfordult a faluban, ahol mind a mai napig jó szívvel emlegetik. A sportdiplomácia területén kiemelkedőt alkotott, a televíziós sportújságírók mindig az egyik legnagyobbként fognak emlékezni rá. Harminc év alázatos munka után 1988-ban 60 évesen ment nyugdíjba, ennek ellenére - mivel szakértelme nehezen volt nélkülözhető - két olimpiáról ezt követően is tudósított.

 

Idős korát sajnos beárnyékolta az Alzheimer-szindrómája, hosszú betegség után 2002-ben, 74 éves korában hunyt el. Radnai János sírhelye a Farkasréti temetőben található.

 

Radnai János
(Csömör, 1928. január 9. – Budapest, 2002. július 27.)