Ép testben ép lélek - új sorozat a CsömörSporton! Dr. Major Zsuzsanna sportdietetikus és Fülöp Ákos sportpszichológus hetente osztja meg hasznos gondolatait, praktikus tanácsait, amelyek sikerrel alkalmazhatóak a sportolók és szüleik számára!

 

A sorozat következő részében Dr. Major Zsuzsanna sportdietetikus következik:

 

A vajnak számos alternatívája van, az egyik legnépszerűbb ezek közül a margarin. De mi a különbség a kettő között?

 

Vannak, akik azt állítják, hogy a margarin a vaj egészséges(ebb) helyettesítője, míg mások szerint nem "természetes", ezért fogyasztását kerülni kell. Véleményük alapján ez az élelmiszer csupán "egy molekulára van a műanyagtól".

 

Hogyan is készülnek?
Míg a vaj, tejföl vagy tejszín köpülésével készül, a margarin növényi olajokból és vízből álló elegy. Mivel az olaj és a víz nem keveredik, emulgeálószereket is hozzáadnak. A két szendvics feltét között a zsír típusa jelenti a különbséget. A vaj állati zsírból (min. 80%-ban tejzsír) áll, koleszterint és döntően telített zsírsavakat tartalmaz. Ezek túlzott fogyasztása szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet. Azonban a koleszterinnek nemcsak káros hatása van, hiszen számos sejt építőanyagként használja fel saját sejtfalához.

 

A margarin ezzel szemben növényi olajokból áll. Az 1860-as években, a francia-porosz háború alatt találták fel a vaj olcsóbb alternatívájaként a francia munkások és a katonák számára. Az első margarint marhafaggyúból köpülték némi tej hozzáadásával. A hidrogénezés az 1900-as évek elején jelent meg a margaringyártásban, amely azt jelentette, hogy transzzsírokat használtak a növényi olajok megszilárdítására. Ebből kifolyólag korábban a margarinok jelentősnek mondható mennyiségű transzzsírsavakat tartalmaztak, amik emelik az LDL- (”rossz koleszterin”) és csökkentik a HDL- („jó koleszterin”) szintet. Általánosságban elmondható, hogy minél szilárdabb volt egy margarin, jellemzően annál magasabb transzzsír tartalommal bírt. Ma már főleg pálmazsírból készül, melyhez különböző mértékben és összetételben növény olajokat (főleg repce-, pálma- és len-, napraforgó és olívaolaj) adnak. Nem tartalmaz koleszterint és sokkal kisebb mennyiségű telített zsír található benne, mint a vajban. Mindez kedvező irányba befolyásolhatja a kardiovaszkuláris betegségek gyakoriságát.

 

A hangsúly a mennyiségen van!
Mindkét élelmiszer esetében az a legfontosabb, hogy fogyasztását ne vigyük túlzásba. Kenyérkenéshez csupán vékony rétegben alkalmazzunk margarint vagy vajat, míg sütéshez, főzéshez részesítsük előnyben a növényi olajokat. A bő zsírban/olajban sütést, mint konyhatechnológiai eljárást pedig lehetőségeinkhez mérten kerüljük el. Az élelmiszereken lévő árucímke kiváló forrást nyújt számunkra, hogy tájékozódjunk az adott termék zsírtartalmáról és zsírsav összetételéről! Éljünk ezzel a lehetőséggel!

 

Milyen alternatívákat használhatunk?
Míg a vaj és a margarin talán a legismertebb kenhető termékeknek tekinthetőek, manapság sokféle alternatív növényi alapú készítmény található a boltok polcain.

 

Fellelhetünk köztük olyanokat is, amelyek növényi sztanolokat és szterineket (természetes vegyületek a növényi alapú élelmiszerekben, amelyek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a koleszterin) tartalmaznak (pl. mogyoróolaj, olívaolaj, kukoricaolaj). Ezekről a vegyületekről, hogy segítenek csökkenteni az LDL-koleszterint.

 

A vaj és a margarin helyettesítői közé tartoznak a növényi olajok, így például az extraszűz olívaolaj vagy éppen a repceolaj.