Svédország nyugati partján, Göteborgban rendezték a szenior atléták idei világbajnokságát: a válogatott színeiben a csömöri Takács Balázs több számban is rajthoz állt, és remek formájának köszönhetően szép eredményekre lehet büszke: 3000 méter akadályon egyéni csúccsal a 9. helyen zárt! A kiváló atléta vb-naplójába az alábbi bejegyzések kerültek:

 

"Az első versenynap. Nemcsak nekem, az egész vb-n is. Az én versenyszámom 3000 akadályhoz méltóan a napi program végén szerepelt. Szóval ráértem később kelni, reggeli után pihengetni, aztán felfedezni a közeli tésztabárt. Most már elindult a buszos ingajárat is az atlétáknak (tegnap is hasznos lett volna). Először az Ullevi stadiontól utaztam Slottskogsvallenig, aztán Slottskogsvallentól Björlandába. Ullevi és Björlanda közt nincs közvetlen járat, persze a két buszos útvonal nagyban átfed. Sebaj, megérkeztem Björlandába. Nagyon pöpecül néz ki, mintha egy IKEA-katalógusba véletlenül egy atlétikapálya fotója került volna. Zöld környezet, szép fa lelátó. Plusz kellő mennyiségű mobilvécé taktikai kekszelések céljára. A stadionkerítésen túl remek murvás út, bemelegítésre kiváló.

 

Sokan neveztünk a futamra, alig fértünk el a 8 sávban. El is engedtem az elejét, nem akartam verekedni a pozícióért. Fél kör után letisztult a kép, be tudtam sorolni az egyes pályára. Innen már csak szedtem össze az embereket, szépen előzgettem, engem már senki nem előzött meg. A vizesárok egész hűvös volt, frissített, jólesett. Talán csak két körrel a vége előtt éreztem, hogy fáradok. Még egy bolyt el akartam kapni, de az már nem jött össze. A saját órám szerint 10:27 végével értem be, ez meg kell legyen! Összeszedtem a cuccomat és megnéztem a honlapon a hivatalos időt, amit már írtam is. Fizikailag még talán maradt benne 10 másodperc, viszont fejben nagyon rendben volt. Most pár nap szünet, szombaton nyomom az 5000 métert ezzel a lendülettel.

 

A második versenyszámom, az 5000 méter. Délelőtt, a közeli Ullevi stadionban. Elég nagy hodály ez a régi Ullevi, kevésbé telt meg és így kevésbé is volt hangulatos. A helyi focicsapat már az új Ulleviben játssza a meccseit, ahol – modern stadion lévén – már nincsen futópálya a fű körül. Viszont a mi Ullevi stadionunkban nagyon jó Mondo a borítás. Több, mint hatvanan neveztünk erre a számra, három időfutamra osztották a mezőnyt a nevezéskor megadott idő szerint, én a 16-17 percesek közt kaptam helyet. Nem tudtam, mit várhatok, végül is úgy döntöttem, rámegyek a futamgyőzelemre.

 

Kétszáz méter után élre is álltam, széthúztam a mezőnyt. Senki nem akart vezetni, szurkoltak is nekem a magyarok, úgyhogy 8 körig vittem a bolyt. Ekkor páran megelőztek, itt kellett volna tapadni rájuk, de sajnos elszalasztottam a lehetőséget. Két fáradtabb kör után az utolsó félkört még meg tudtam nyomni. Éppen elmaradtam az egyéni csúcsomtól két másodperccel. Bennem van egy 16:40 ebben a formámban, de majd kijön máskor.

 

Még megnéztem a női 800-at, Járay Venter Melinda 4. helyen végzett (W45, 2:22-es idővel). Aztán átbuszoztam Slottsskogsvallenbe (már vártátok ezt a nevet), egy kis bandázásra a magyar csapattal. Csináltunk pár fotót, gratuláltunk a két bronzérmesnek (Papp Napóleon magasugrás, Bodnár Gábor tízpróba), megváltottuk a világot, ahogy kell. Többen holnap hazautaznak, mások még meg sem érkeztek, nagy a forgatag.

 

Az utolsó napomon elmentem a kedvenc tésztabáromba ebédelni, és előre bevásároltam a vacsorához valót, hogy ne a futam után kelljen még a boltban kóvályogni (értsd: hideg sör várjon). Aztán végül egy kis étteremben ettem egy menüt, de jó lesz holnapra is a vett kaja. Reggeli után el is kell induljak a reptérre. Na, de ne szaladjunk ennyire előre: 36 korona árán átvillamosoztam Slottsskogsvallenbe (valószínűleg utoljára írtam le), megnéztem a 400-as előfutamot, sajnos Várdai Peti nem jutott tovább. Átsétáltam a non-stadia helyszínére a parkba (megígértem, hogy nem írom le), ahol más korosztályok már csapatták a mezeit. Rajtam kívül két magyar nevezett M35-ben, de csak Koszár Zsoltot találtam meg, a másik srác nem indult. Én meg itt küzdök, hogy a csapat miatt lenevezhessek ebbe a korosztályba…

 

Sebaj, bemelegítettem, aztán vártam az M35-M40-M45 összevont rajtot. Ahogy kellett, kilőtt az eleje. Én megbeszéltem magammal, hogy edzésnek lefutom, de nem csapom szét magam feleslegesen. Az emelkedőket megtoltam, amúgy könnyed mozgással haladtam. Ez két körig bizonyult igaznak, a harmadikban eljött a holtpont, szerencsére a negyedikre tudtam újítani. A rajt után beállt sorban én már csak előztem, engem senki nem előzött meg, ez mindig jót jelent. A pályán két-három helyen volt süppedősebb sár, a többi részen fű vagy faforgács, néha műfű. Telibe 30 percet mentem, nem sokat lassulva. Összességében jó élménynek éltem meg ezt a versenyt, azt is látva, mennyit kellene még fejlődni a nemzetközi élmezőnyhöz. Remélem, sima lesz az utam haza! Remek 11 nap volt, sok élmény, új ismeretségek, számos tanulság. Büszkén viseltem a magyar mezt és méltón képviseltem a csömöri színeket is!"

 

Masters atlétikai világbajnokság, Göteborg, Svédország
csömöri eredmények
M40
3000 m akadály
9. Takács Balázs 10:28.01 mp
5000 m
31. Takács Balázs 16:58.81 mp
cross country, 8 km
18. Takács Balázs 30:00 mp

 

Gratulálunk!