Egyedülálló esemény várta településünk lakóit a hét elején: Frank Tibor és Veress Béla ultramaratonfutók végigfutják a Mária út Mariazelltől Csíksomlyóig tartó 1300 kilométeres távját, mely Csömörön is áthaladt. Egy szakaszon Fábri István polgármester is csatlakozott.

 

Június 18-án kezdetét vette a Mária Maraton, melynek résztvevői Közép-Európa egyedülálló zarándokútján haladnak végig. Az ultramaratonfutókból és túrakerékpárosokból álló csapat Ausztria, Magyarország és Erdély megkapó tájain halad át, teljesítve az 1300 kilométeres távot. A Mária Maraton 10. napján Csömörre érkeztek a zarándokok; az alumínium hídnál köszöntéssel és frissítőkkel fogadták őket. Fábri István polgármester is csatlakozott a csapathoz, kerékpárral kísérte őket községünk határáig.

 

A résztvevők közt volt Szabó István görög katolikus lelkész is, aki kerékpáron igyekezett a zarándokokkal az aznapi célállomáshoz, a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilikához. A maraton teljesítői július 10-én, Csíksomlyóban érnek célba. Az eseményhez kapcsolódott Gáll Tibor is, az alábbiakban az ő élménybeszámolóját olvashatják:

 

Mária Maraton, a magyar El Camino. Ez a kezdeményezés célja, ráébreszteni a magyar embereket, hogy nekünk is van zarándok utunk, nem is akármilyen. A mi Mária Utunk is kellően hosszú, kellően szép és tele van szebbnél szebb falvakkal, városokkal, emlékhelyekkel valamint spiritualitással.

 

Az 1300 kilométeres táv az ausztriai Mariazellből indul és Magyarországon keresztül az erdélyi Csíksomlyón ér véget. Ennek az autós mértékkel is óriási távnak 23 nap alatti lefutását két ultrafutó Veress Béla (39 éves) és Frank Tibor (67 éves), valamint egy kis kerékpáros csapat vállalta be. Az először megszervezésre kerülő eseményhez bárki, bármelyik szakaszhoz csatlakozhatott, mivel az esemény minél szélesebb körben való megismertetésére van szükség a folytatáshoz.

 

Ahányszor csak átfutottam a csömöri alumínium hídon, mindig szívet melengető érzéssel tekintettem a hídpillérre festett Mária Utat jelképező szimbólumra. Tudtam, hogy hosszú ez az út és én minden alkalommal bejártam egy kicsike részét. Amint tudomást szereztem a Mária Maratonról tudtam, hogy itt a lehetőség egy nagyobb szakasz bejárására, így azonnal jelentkeztem is. Kiérve a hídhoz, nagy meglepetés volt látni a csömöri önkormányzat dolgozói által alakított fogadóbizottságot, akik friss vízzel és köszöntéssel várták az érkezőket.

 

A polgármester úr a kerékpárosokat kísérte a falu határáig, hárman csömöriek a futókhoz csatlakoztunk. Nem sokkal a falu határát elhagyva tudatosodott, hogy csak magam maradtam a két ultrafutóval. Ekkor döbbentem rá igazán, hogy hova csöppentem és vajon meddig bírom majd velük tartani az iramot. Faltuk a kilométereket, közben beszélgetve elért eredményekről, jövőbeni célkitűzésekről. Gyorsan repült az idő, rengeteg jó tanáccsal láttak el a futás terén. Kezdtem átérezni azt, amiért ők ketten bevállalták ezt az emberfeletti teljesítményt. Hatása alá kerültem és úgy szerettem volna, ha végig kísérhetném őket. Az unalmasabb szakaszokat viccelődéssel töltöttük és mire megérkeztünk a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilikához, úgy éreztem, mintha évek óta ismerném őket. Talán valahol ez egy zarándokút célja: megismerni másokat az út folyamán és rajtuk keresztül megismerni önmagunkat.

 

Számomra ez a 28 kilométer nem fáradtsággal végződött, hanem igazi feltöltődéssel. Az útjaink szétváltak, de a lelkem egy darabkája velük fut tovább.

 

Gáll Tibor