A 2025/2026-os évadban tekintélyt parancsoló teljesítménnyel, 75 pontot elérve szerezte meg a Pest megyei II. osztály, Északi csoportjának bajnoki címét a Csömör KSK nagypályás focicsapata. A csapat edzője, Tihanyi Ármin a Sportszeletnek adott értékelőjében hangsúlyozta, a bajnoki címmel egy évek óta várt nagy álom teljesült be a klubnál.

– Milyen célokkal indultak neki tavaly nyáron a bajnokságnak?
– Alapvetően az új éra óta mindig is dédelgetett vágyálom volt a bajnokság megnyerése, de szerencsére sosem, mint végrehajtandó feladatot éreztette velünk a vezetőség, a fentről jövő nyomás így elenyészőnek volt mondható.

Szerettem volna játékosként megélni ezt az eseményt, végül azonban edzőként sikerült. Régóta célom volt, hogy egyszer csömöriként a Csömörrel nagypályás bajnokságot nyerjek, ez most megadatott.

Az elmúlt években mindig ott voltunk a dobogó körül, hol felfértünk rá, hol meg éppen lecsúsztunk róla. Az Északi-csoportban évről évre akadt egy-egy kiemelkedő együttes, gondolok itt a Perbálra, a Pomázra vagy a Szentendrére, amelyek jóval a mezőny szintje felett fociztak. Konkrét célkitűzés számunkra nem volt idén, azt láttuk, hogy egész erős ugyan a keretünk, de tudtuk azt is, hogy a Kartal, a Leányfalu, a Pécel és a Mogyoród FC mellett nem lesz könnyű elhódítani a trófeát.

– Mikor érezte úgy, hogy mégis lehet keresnivalójuk és akár merészebb terveik is lehetnek a 2025/2026-os szezonban?
– Talán az őszi idény után, majd miután jobban ránéztem a sorsolásra és láttam, milyen idegenbeli meccsek várnak ránk, gyorsan el is hessegettem a gondolatot, mert egyiket nehezebbnek ítéltem meg a másiknál. Az őszi teljesítményünk ugyanakkor rendkívül kimagasló volt, eddig pont fordítva működtünk, a gyengébb ősz után brutál erős tavaszt produkáltunk, így mindig odafértünk a legjobb ötbe. A szemmel látható pontelőnyünk megvolt, de azt is látni kell, a megyében még ez is gyorsan el tud olvadni. Az őszi 40 pontot nem tudtuk überelni, sem megtartani, de a tavasszal megszerzett 35 ponttal is jócskán mi lettünk a befutók.

– Kik voltak a legveszélyesebb, legnehezebb riválisaik a bajnokság során?
– Akiket már az előzőekben is említettem: Kartal, Leányfalu, Pécel, Mogyoród FC, de hozzáteszem, amikor elmentünk Pilisvörösvárra – amely csak a 11. helyen végzett –, jó focit játszó, hajtós ellenféllel találtuk szemben magunkat, akik nálam sokkal inkább középmezőnybe tartoznának. Nem volt könnyű meccsünk tavasszal Piliscsabán és Veresegyházon sem, valamint otthon, az Isaszeggel szemben, de sorolhatnám még tovább a példákat, szinte mindegyik borzasztó nehéz 90 perc volt. Az a tény, hogy mi vezettük a tabellát, természetesen plusz motivációt jelenthetett az aktuális ellenfélnek, ami nekünk még új dolog volt, hiszen sosem vezettünk ilyen tartósan.

– Gidály Mihály személyében a Csömör KSK adja az Északi-csoport gólkirályát, a kiváló támadó 31-szer talált a kapuba. Hogyan értékelné a legeredményesebb játékosa teljesítményét?
– Nagyon jó képességű labdarúgó, emellett remek ember is, nem véletlenül szereti mindenki. Nagyon örült neki a teljes vezetőség, amikor a kiküldetése után visszatért hozzánk. Személy szerint az ilyen labdarúgókat szeretem, akik lehajtják a fejüket és csinálják a dolgukat, mindegy milyenek az adott körülmények. Az utánpótlás mellett is vállalt edzői szerepet, a gyerekek szeretik őt, ez is olyan visszajelzés számomra, hogy értékes futballista és ember is egyben.

Nem szokásom szuperlatívuszokban beszélni a játékosokról, de nála ebben az esetben kivételt teszek.

– Milyen volt a mezőny erőssége, színvonala a korábbi évekhez képest?
– Nehéz ezt úgy megmondani, hiszen amikor a Pomáz vagy a Szentendre lett a bajnok, nem ezzel a kerettel szerepeltünk a bajnokságban. A saját benyomásom alapján idén nem volt magasan kiemelkedő csapat és a már fentebb felsorolt négy-öt együttes egyikének volt esélye elvinni a bajnoki címet. Ezúttal nekünk jött ki jobban a lépés, ennyi történt, ettől még nem gondolom jobbnak magunkat senkinél.

– Melyek voltak a legjobban sikerült, illetve legemlékezetesebb meccseik a szezon során?
– Biztos, hogy nem a hazai pályán lejátszott Páty vagy Zsámbok elleni találkozók. Amelyek igazán megmaradtak bennem, az a leányfalui rangadó, amely rendkívül izgalmas és lüktető 90 perc volt, de említhetném éppúgy a hazai, Pécel elleni találkozónkat, amelyen szerintem a csapat a legjobb tudását hozta. Ide kívánkozik még a Kartal és a Mogyoród FC elleni két-két, nagyon erős párharc is, míg Piliscsabán egyrészt nagyon hajtottunk, másrészt akkor és ott tettük meg az utolsó előtti lépést a bajnoki címhez.

– A licenc és a bajnoki cím már megvan, az infrastruktúra pedig példaértékű Csömörön. Vállalják az első osztályú szereplést?
– Igen, vállaljuk! Mindenképp kell majd erősítenünk, mert újoncként, egy számunkra ismeretlen bajnokságban nem lesz könnyű dolgunk. A Pest Vármegyei Kupában játszottunk már párszor a „megye-egyes” gárdákkal, de az nem egy 30 fordulós bajnokság volt, ami biztos, más lesz, mint egy 90 perces kupameccs.

A cél a bennmaradás kiharcolása, véleményem szerint nagyon erős bajnokság vár majd ránk. Készülünk és várjuk a kezdést.

– Hogyan alakul majd a nyári felkészülés?
– Július közepén kezdünk, heti szinten három edzést tervezünk, a felkészülési mérkőzések szervezése még folyamatban, a másodosztályú Bajnokok Tornájára minden bizonnyal augusztus 1-jén kerül majd sor Újhartyánban, amelyre felkészülési meccsként tekintünk. Most azonban egyelőre a pihenés és a feltöltődés ideje jött el, remélem mindenkinek sikerül megfelelően helyre tennie az előző szezon fáradalmait. Nagy köszönetet szeretnék mondani az egész csapatnak, a stábnak, a csömöri önkormányzatnak, mindenki hozzátette, amit tudott, enélkül nem valósulhatott volna meg ez a nagy siker.

Erősségünk mindig is a csapatban rejlett és nem az egyénekben.

Voltak, vannak a miénknél jelentősebb anyagi lehetőségekkel rendelkező klubok, annak mindenesetre örülök, hogy a sportban egyelőre nem mindig a pénzügyi helyzet hozza meg a várt sikert, hanem az építkezés, a közösség ereje és az egymásért való küzdeni akarás.

Gratulálunk!