"Édesapám olimpiai kerettag atléta volt 400 méteren, testnevelőtanár és futballedző, édesanyám pedig a BVSC-ben röplabdázott, a mai napig sportos életet él, mindenhova bringával jár – mutatja be a családi hátterét Markó Zsófia. – Gyerekként atletizáltam a Budapesti Spartacus SC-ben, mellette nagyon szerettem focizni, a suliban pedig kosárlabdáztam és kézilabdáztam. A 2000-es olimpián aztán annyira magával ragadott a Kökény Beatrix nevével fémjelzett női kézilabda-válogatott játéka, hogy végül utóbbi sportág mellett döntöttem. Kislány létemre ügyesen bántam lábbal is a labdával, de végül a kézilabda lett a befutó. A sport szeretete természetesen a húgomnál is megjelent, ő gyerekként szertornázott, majd artista lett belőle. Hétéves koromig Budán éltünk, a szüleim válása után édesanyámmal Kőbányára költöztünk, így a közelben kerestünk csapatot. A Kispesti AC-ban kezdtem el megismerkedni a kézilabdával Czirjék János edző irányítása mellett, viszonylag későn, 13 éves koromban, így a csapattársaimnak már komolynak nevezhető előképzettsége volt hozzám képest. Hiába játszottam évekig a kispestieknél, a nevelőegyesületemnek a Csömör KSK-t tartom. Itt szerettem bele igazán a sportágba. Hajnal Józsi bácsi kezei alatt élmény volt a játék, külön foglalkozásokat is tartott, hogy minél több cselt, trükköt elleshessünk. Fiatalon ezek a tapasztalatok aranyat értek. Később Varga Mártára is szívesen gondolok, a mai napig büszke rám, ha találkozunk, szép időszakot töltöttünk együtt Csömörön. A serdülő és az ifjúsági éveimben a játék iránti alázatom kialakítása mellett a szakmai képzésemre is nagy hangsúlyt fektettek, és arra is jó visszagondolni, hogy Elek Gábornál mennyit tanulhattam az NB I/B-ben akkor sikert sikerre halmozó csapatban. Arra tisztán emlékszem kiskoromból, hogy annyira tetszett édesapám foglalkozása, hogy a hatására már hatéves koromtól kezdve testnevelőtanár akartam lenni. Egészen elbűvölt az a semmivel sem összehasonlítható sportos miliő. Nem véletlen tehát, hogy erre sodort a sors."

 

Mivel utánpótlásedzőnk szinte mindenevő a sportban, nem csodálkozhatunk, hogy a teremben játszott kézilabda testvérébe, a strandkézilabdába is belekóstolt. Első csömöri időszakában szinte az elsők között ismerkedett meg Magyarországon a különböző pörgésekkel a homokon, és ahogy megtanulta a trükköket, sikeresen alkalmazta is a nyári tornákon. A Gumimacik, majd a Laza Ladyk nevű formációk színeiben éveken át perzselte bőrét nyaranta a vízparti napfény. Az érettségi után tehát nem volt kérdés, hogy merre vezessen az útja a felsőoktatás útvesztőiben, a Testnevelési Egyetem testnevelőedző szakának elvégzése után rögvest a gyerekek mozgásfejlesztésének és sportképzésének szentelte pályája minden idejét és türelmét. Közben a kézilabdás közegben sem tétlenkedett, noha több súlyos sérülés is hátráltatta tehetségének kibontakoztatását, többször is elszakadt a bokaszalagja, kiugrott a válla, legutóbb, idén ősszel pedig az Achilles-ín szakadása okozott fejfájást és hosszan tartó ágynyugalmat, egészségesen azért megfordult Gyömrőn, Szentendrén, Balassagyarmaton és Dabason is. Játékos-pályafutásával párhuzamosan pedig több egyesületben is dolgozott segédedzőként, hogy a sportág minden csínját-bínját magába szippantsa.

 

Vissza Csömörre
A kézilabda szeretete és a gyerekek képzése okozta boldogság innentől fogva kéz a kézben járt Zsófi életében. Nagypapája révén balassagyarmati felmenőkkel is rendelkező edzőnk a nógrádi városban középiskolai tanárként dolgozott, érdemei elismeréseképpen osztályfőnökként is kiteljesedhetett, délutánonként pedig négy korosztályt is a szárnyai alá vett, az U8-as, U9-es, U10-es és az U11-es lányokat is tanítgatta a kézilabda szépségeire. "Nagyon szerettem ott élni, nyugodt környezetben, távol a nagyvilág zajától, ráadásul ha volt egy kis szabadidőm, rengeteget tudtam sétálni az imádott kutyáimmal – emlékszik vissza női kézilabdacsapatunk jobbátlövője. – Tényleg élveztem, de eljött a váltás ideje. Hiába marasztaltak, a magánéletem miatt változásra volt szükségem, így kifejezetten jókor jött, hogy a csömöri iskolában is testnevelőt kerestek, illetve a kézilabda-szakosztályból is hiányzott egy edző. Nem is hozhattam volna jobb döntést a költözéssel."

 

 

Esetében ha sportról van szó, akkor tényleg szinte minden jöhet: legyen szó akár a televízióban a legkülönbözőbb sportágak közvetítéseiről, vagy a különböző osztályokban rendezett meccsekről – lelkesedésből nincs hiány. A csapatsportok szeretetét már az anyatejjel szívta magába, de mostanában az egyéni sportokra is egyre nagyobb figyelmet fordít. Sőt, ha teheti, hétvégente a lelátókon is megfordul. Ha nincs meccse. A csömöri felnőtt női kézilabdacsapat oszlopos tagjaként – sérülésmentes időszakban – bőven adódik elfoglaltsága a bajnoki mérkőzéseken, ráadásul a győzelmeken túli motiváltsága is megvan: minél több tapasztalatot átadni a fiataloknak a pályán.

 

Akitái a szíve csücskei
Az utánpótlásvonal teljes mértékben kielégíti Zsófi edzői ambícióit, a gyerekek számára a leghálásabb közeg. Türelmes hozzáállását és az elvégzett munka eredményét a leginkább a kicsiken látható fejlődési íven lehet viszontlátni. "Személyes célom, hogy minél több gyerekkel megszerettessem a kézilabdát és összességében a mozgás örömét a testnevelés órákon – magyarázza lelkesen. – A helyi iskola a bázisunk, ahonnan egyre több lurkóra számíthatunk. Egyértelmű célunk, hogy minél több kicsinek nyújtsunk egészséges alternatívát a mai világban. Jelenleg nem vagyunk ugyan sokan, de a lelkesedés egyre nagyobb a srácok részéről. Egyébként nekem is egy tanulási folyamat ez az időszak, mert először foglalkozom fiúcsapattal, ez számomra is újdonság. Alapvetően egyébként nincs nagy különbség a két nem között, ha elkötelezettek a sportáguk iránt, akarnak tanulni és fejlődni, akkor szép eredményeket érhetünk el."

 

A rengeteg sportélmény mellett a filmek, a kávékülönlegességek és az amerikai akita fajtájú kutyái töltik ki az egyetemi mesterdiplomájára készülő edzőnk minden idejét, ráadásul a családi kertes háznál egy leonbergi és egy weimari vizsla teszi teljessé a négylábú kedvencek arzenálját. Az élete tehát nagyszerű vágányon halad, szakmailag és a magánéletében is minden a legnagyobb rendben, a közeljövő ambíciózus tervei pedig elszánt visszatérésről árulkodnak. "Szeretném ezt a csúnya sérülést végre magam mögött tudni – teszi hozzá bizakodva. – Mindig aktív életet éltem, nem kellett még egyhuzamban ennyi időt ágyban töltenem. Annyi előnye ugyan van, hogy az egyetemi tananyagommal többet tudok foglalkozni, a gyerekek viszont nagyon hiányoznak, mind az iskolából, mind az edzésekről, a csapatomról nem is beszélve! Már alig várom, hogy újra köztük legyek!"

 

Névjegy
Név: Markó Zsófia
Született: 1987.04.22., Budapest
Sportág: kézilabda
Magasság/súly: 169 cm/65 kg
Klubjai játékosként: Kispesti AC (2000-2003), Csömör KSK (2003-2008), Gyömrő VSK (2008-2009), Testnevelési Egyetem (2009-2010), Szentendre NKE (2010-2012), Balassagyarmat SE (2011-2012), Dabasi KK (2012-2014), Balassagyarmat SE (2014-2016), Csömör KSK (2019- )
Klubjai edzőként: Balassagyarmat SE (2015-2019), Csömör KSK (2019- )