"Gyerekkoromban aki egy kicsit is komolyan gondolta magát fiúként Szombathelyen, annak el kellett mennie az atléták dobószakosztályába – meséli a kezdetekről Horváth Zsolt, atlétika-szakosztályunk dobóedzője. – A városban a 60-as évek végétől kezdett el komolyabbra fordulni a képzés. Igyekeztek minden sikert meglovagolni és támogatást, motivációt adni a fiataloknak. Édesanyám kézilabdázott, nevelőapám kosárlabdázott, a sport mindig közel állt a szívünkhöz. Tizenkét évesen kapott el engem is a gépszíj, öcsém akkor már egy éve látogatta az edzéseket. Előtte kipróbáltam ugyan a focit, de nem fogott meg az a közeg. A dobóatlétáknál jó edzések voltak, elérhető célokat fogalmaztunk meg, sokan voltunk, motiváltuk egymást, mindenki komolyan vette a munkát és az eredményt hozott. Munka=eredmény, ez volt a szlogen az edzésen Németh Pali bácsinál, akit csak Dobópápaként emlegetett mindenki. Országosan is rendkívül elismert volt az a műhely. Mi kalapácsvetők egyéni sportolók voltunk, de mi is csapatban sportolunk. Az az elvem, hogy mindennek az alapja a csapatszellem. Atlétikában is csapatként húzzuk egymást előre és sarkalljuk a másikat a még jobb teljesítményre. Szombathelyen is ez volt a sikerek alapja."
Sok tanulsággal szolgált az az időszak, Zsolt szilárd alapokat kapott és viszonylag hamar szép sikereket ért el. Fokozatosan fejlődött, első évének a végén serdülő B-ben országos bajnokságot nyert és országos csúcsot is dobott. Ez nagy lökést adott a karrierjének, innentől elhitte, hogy lehet keresnivalója ebben a sportágban, ez pedig mindig a sikerek kulcsa. Edzőnk a később, 1996-ban Atlantában olimpiai bajnoki címet szerző kalapácsvető Kiss Balázzsal együtt ifjúsági válogatottságig vitte, lépkedett egyre feljebb a korosztályokban – egészen 20 éves koráig. A katonai főiskolára való sikeres felvételi után Szombathelyről a fővárosba költözött, így itt keresett magának klubot. Adta magát a Honvéd SE, ahol négy évet húzott le. A sport iránti érdeklődése, sőt, inkább szenvedélye megmaradt, de a civil élet mellett inkább amolyan hobbiként gondolt már rá. A versenyekre becsülettel készült, folyamatosan edzett, de a katonai pálya mellett nem volt lehetősége a fejlődéshez elengedhetetlen még több edzést beiktatni. A 90-es években a fővárosban aztán szépen lassan megszűnt a kalapácsvetés, így Zsolt váltani kényszerült, adta magát az egyik "testvérsportág", a gerelyhajítás. Onnantól ez került a fókuszba. Eltökéltségét és tehetségét jól példázza, hogy annak ellenére, hogy egy teljesen más technikára kellett átállnia, egyetlen esztendő leforgása alatt az utánpótlás országos bajnokságon az ötödik lett. Hozzáállására jellemző, hogy az egyéves aacheni tanulmányútja alatt is keresett magának csapatot Németországban, hogy ott se kelljen leállnia az edzésekkel és az "új" sportágban is motivált maradjon.
Rendíthetetlen katona
Felnőttként mindig a katonai foglalkozás volt az elsődleges, de a sportpályafutás folyamatosan meghúzódott a háttérben bármerre is sodorta az élet. A munkája miatt három évet lehúzott Berlinben, félévet Afganisztánban, de a tiszai árvíznél is megfordult, így változatosságból nem volt hiány. Közben megszülettek a lányai, a mára már 17 éves Laura és a 14 éves Patrícia. Édesapjuk sportvénáját annyiban örökölték, hogy mindketten elkötelezett futók, de komolyabb megszállottság nem jellemzi őket a sportágválasztást illetően, Zsolt eltökélt, sikeréhes szellemisége egyelőre nem ragadta meg őket.
Zsolt az évek alatt aztán önjáró lett. A korábbi edzőitől tanultakat igyekezett beépíteni az edzésmunkájába, de mivel fokozatosan elkoptak mellőle a társak, így saját magára maradt, magát képezve kellett megoldani a tréningeket. Akitől a legtöbb tudást kapta, az a TFSE szaktekintélye, a 2006-ban eltávozott Bényi Karcsi bácsi. Őt tartja fő mentorának, edzőjének, illetve barátjának – a közel 70 évnyi korkülönbség ellenére is (Zsolt a kép jobb szélén). A tőle tanultakat a mai napig beépíti az edzéseibe. Egyik nagy büszkesége a 2002-es téli dobó országos bajnokságon szerzett ezüstérem, amely kiemelt helyen áll mind a kollekciójában, mind a szívében. A TFSE-n végigdolgozott 18 évbe rengeteg siker és tanulság is belefért, ezt az időszakot követte egy sokkal kurtább a Ferencvárosnál, majd meg sem állt Csömörig. Erdész Károllyal együtt nem tudtak ellenállni Berendi Antal hívó szavának, így 2019 óta klubunk hírnevét öregbítik.
Edzőként is sokra viheti
"Emlékszem, gyermekként kiugrási pont volt a sport – meséli Zsolt. – Minden egyes nap vártam az edzést, imádtam járni a foglalkozásokra és az igazi boldogságot jelentette egy-egy sikeres szereplés. Úgy nőttem fel, hogy a sport a szívem csücske volt! Olyan tevékenység, ami akármerre is sodor az élet, mindig bele kell, hogy férjen az időbeosztásomba. Ma már nem ezt jelenti a fiataloknak a mozgás, viszont a digitális világból kiszakadhatnak általa és olyan boldogsághormont termelhetnek, amit nem kapnak meg a monitor előtt. Itt Csömörön kitűnő lehetőségek állnak rendelkezésre, infrastruktúrálisan és támogatottságban sem találkoztam még ennyire inspiratív közeggel, minden adott a kiváló munkához. Olyan kollégáim vannak, akikkel hamar megtaláltuk a hangot, jó itt dolgozni. Berendi Antal és Koczka Anikó is sokat tettek a dobószakág életre keltéséért, a gyerekek lelkesek és kitartóak, szeretnénk, ha minél többen érnék el a kitűzött céljaikat, mert ez az egyik legfontosabb, legmotiválóbb egy fiatal számára."
A sikerek egyre csillogóbbak, a több alkalommal megszervezett Csömöri dobófesztivál hatására ugrásszerű növekedést mutat az edzésre járók létszáma. A gyerekeket teljesen elbűvöli a számos lehetőség, amelyek rendelkezésre állnak a dobószakág keretében: a mozgás játékos formában történő megszerettetése turbojevvel, süvítőgránáttal történik – ezek népszerűsége az egekben van a srácoknál. A tervek már megvannak a további fejlődésre, a pálya további fejlesztésére is, ezek megvalósulásával a térség komoly dobóbázisa alakulhat ki településünkön. "Csömörön kezdtem el edzősködni, és annyira megtetszett, hogy már hosszabb távú terveken is gondolkozom – tekint előre dobóedzőnk. – Ha a katonai pálya újabb kiküldetése nem húzza keresztül a számításaimat, akkor mindet meg is valósítom majd! Olyan célokat szeretnék kitűzni a tanítványaim elé, amelyek minden nap elszánttá teszik őket az edzéseken és motiválttá a versenyeken. Másképp is lehet, de talán nem érdemes."
Névjegy
Név: Horváth Zsolt
Született: 1974.04.04., Szombathely
Sportág: atlétika
Magasság/súly: 183 cm/100 kg
Klubjai sportolóként: Haladás VSE (1986-1994), Bp. Honvéd SE (1994-1998), AC Aachen (1998-1999), BEAC (1999-2002), TFSE (2002-2018), Ferencvárosi TC (2018-2019), Csömör KSK (2019- )
Klubjai edzőként: Csömör KSK (2020- )
Edzések Csömörön minden korosztálynak (a szenior sportolókat is várjuk, edzettségtől és kortól függetlenül):
12 év alattiaknak heti 3 edzés:
minden kedden, szerdán és pénteken 18 órától.
12-14 év közöttieknek heti 4 edzés:
minden hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 18 órától.
14 év felettieknek heti 5 edzés:
minden hétköznap 18 órától!
Infó:
Berendi Antal
Telefon: +36/30 466 5080
atletika@csomorsport.hu
www.csomorsport.hu/atletika
