"Angyalföldön, majd Zuglóban nőttem fel, örökmozgó gyerek voltam, minden mozgásforma érdekelt, kézilabdáztam, kosárlabdáztam, ritmikus gimnasztikáztam, úsztam – emlékszik vissza a gyerekkorára Ujfalusiné Benedek Mária (az első képen jobbról az első). – Már sportiskolába jártam, amikor 1989-ben a szüleim beírattak karatézni. Az azóta eltelt évtizedek alatt annyira az életem szerves részévé vált, hogy már nem is emlékszem pontosan, hogy mi tetszett meg benne, csak arra, hogy mostanra elképzelni sem tudnám az életem nélküle. Megfogott az övvizsgák, a házi versenyek, a Mikulás-bajnokság misztikuma és mindig motivált a fejlődés. Szépen elindultam a versenyző irányba a Black Belt Karate-DO SE színeiben és meg is találtam a számításaimat az éremszerzés, a dobogó, a pontszerzés világában. Vérbeli küzdősportolóként fogtam fel az egészet és egyre szebb eredményekre lehettem büszke."

 

Kezdetben, amikor bedobták a mélyvízbe, kellett egy kis idő, amíg a Marcsi becenevű tehetség számára minden részlet összeállt a versenyeken, de idővel egyre több lett a sikerélmény, jöttek a dobogós helyek és az egyre nagyobb magabiztosság – ehhez pedig egyre nagyobb vitrin kellett odahaza. Folyamatosan járta a versenyeket, nemcsak itthon, de Európában is: Svédország, Franciaország, Ausztria, újabb és újabb országok, ahonnan folyamatosan szállította az érmeket. A karatében a kumite a küzdelem, a kata a formagyakorlat, Marcsi színtiszta kumités volt, azaz mindig a "verekedés" volt a terepe. Egészen addig, míg édesanyává vált, onnantól már nem a harc játszotta a főszerepet az életében. A hangsúly a formagyakorlat felé tolódott el, így pár évvel ezelőtt az Európa-bajnoki címét már katában érte el!

 

Roskadozik a vitrin

Mindig a karate körül forgott az élete, a férjével, Ujfalusi Gáborral is a sport hozta össze. Egy húsvéti edzőtáborban kerültek közelebb egymáshoz, azóta pedig már az egész életük a karate körül forog. A barátaik és gyermekeik is ezt űzik, a 11 éves Anna, a 9 éves Bánk és a 4 éves ikrek, Szofi és Fanni. A gyerekek olyannyira ebben a sportágban nőttek fel, hogy a járókában is a tatamira huppantak le, hogy ne üssék meg magukat. Marcsi és Gábor, valamint néhány lelkes szülő 2003-ban alapították meg a Toranoko Sportegyesületet, amelyet azóta is töretlen lelkesedéssel vezetnek. Marcsi folyamatosan képzi magát, büszke lehet történész pedagógus diplomájára, illetve a 2005-ben elvégzett, Budapesti Szabadidő Sport Szövetség által indított középfokú karate edzői szakra is.

 

 

A Naplás-tóhoz közeli családi házuk szomszédságában megépült Mozgáskert "sportközpont" a család bázisa. Innen szervezik a família és az egyesület életét és itt kapott helyet az a dicsőségfal, ahol roskadoznak a polcok a rangos elismerések súlya alatt. Marcsi az olimpia kivételével ugyanis mindent megnyert a sportágban, amit meg lehetett: többszörös magyar és Európa-bajnok, Világkupa-győztes, katában, kumitében mindent vitt, amit tudott. Egyedül tehát az olimpia maradt ki, mert karate csak 2021-ben szerepelt először az ötkarikás játékok programjában, Marcsi viszont a gyerekek születése után abbahagyta a versenyzést. A tokiói olimpiai bronzérmese, Hárspataki Gábor sikere is jelzi, hogy rengeteg munkát tettek itthon a klubok ebbe a sportágba, mert kifejezetten hatalmas, erős alapok kellenek ahhoz, hogy valaki felérjen a csúcsra vagy annak akárcsak a közelébe. Hazánkban nagyon jó az utánpótlásképzés, itthon a labdarúgók után a karateszövetségnek van a második legtöbb tagja! Ebből veszi ki egyre nagyobb részét a Toranoko SE is!

 

"Veszem a fáradságot!"

A klubot vezető alázatos munkát végző házaspár minden idejét a feladatoknak szenteli. Karateszemináriumokat, diákolimpiát, országos bajnokságot szerveznek, bírói képzésre, egészségügyi továbbképzésre járnak, vagy külföldi mestereket hívnak hazánkba, hogy népszerűsítsék szenvedélyüket. Marcsi és Gábor is dolgozott alkalmazottként, de mindketten rájöttek, hogy ez a klub az életük, ebben szeretnének kiteljesedni. Az viszont érdekes, hogy amíg Marcsi halmozta a sikereket a tatamin, addig Gábor mindössze egyetlen versenyen indult életében – ez is elegendő volt számára. A társintézmény, a Mozgáskert jól kiegészíti a karateoktatást. Az egy olyan fitneszre szakosodott vállalkozás, amelyben helyet kap a jóga, a baba-mama torna, a gyerekfejlesztés, a köredzés, az erősítés, miközben végig családias hangulatban sportolhatnak a tatamis teremben edzők. Ott "kínozzák" az embereket, hiszen ahogy nevetve mesélik, a fitneszbérlet, tulajdonképpen azt jelenti, hogy "veszem a fáradságot!" A környéken több helyen igyekeznek minél több fiatalnak alternatívát nyújtani a sportban, a bázisuk a XVI. kerületben van, de Zuglóban és Csömörön is elérhetőek az edzéseik. A Major úton Tamás Viktória a helyi főnök, aki ifjú kora ellenére óvodapedagógusként és karate szakedzőként is népszerű a gyerekek körében.

 

"Nagyon úgy tűnik, hogy a párizsi olimpián már nem lesz ott a karate, illetve, fontos tudni, hogy összességében teljesen más támogatásokat kapnak az olimpiai sportágak, mint az abból kimaradók – magyarázza Gábor. – Ennek megfelelően nálunk is teljesen más hátteret kell felépíteni. Nem tudjuk felvenni a kesztyűt a tradicionális klubokkal, mi hatfelé osztjuk szét a tanítványokat a képzések tekintetében. Vannak akik versenyekre, övvizsgákra készülnek és olyanok is, akik rekreációs sportolók. Ami egységes, hogy a pozitív megerősítés kiemelt helyen van az egyesületnél. Úgy hisszük, azzal tudunk a legtöbbet segíteni! Az az alapelvünk, hogy mindig van hová fejlődni, mindig van előrelépés – fejleszteni kell magadat, hogy a tanítványaidat is motiválhasd!"

 

Névjegy
Név: Ujfalusiné Benedek Mária
Született: 1982.10.13., Budapest
Sportág: karate
Magasság/súly: 164 cm/60 kg
Klubjai sportolóként: Black Belt Karate-DO SE (1989-2003), Toranoko SE (2003-2016)
Eredményei sportolóként: 3. danos mester
Klubjai edzőként: Toranoko SE (2005- )