A koleszterinhez a legtöbb embernél első hallásra negatív tartalmak, például a szívinfarktus, agyvérzés társulnak. Azonban azt már kevesebben tudják, hogy számos sejt nélkülözhetetlen eleme, hormonok szintézisének előanyaga. A belőle képződött vegyületek nagyon sok életfontos folyamatban vesznek részt.

 

A laborleleteken 3 kifejezést különítenek el:
– szérum koleszterin (össz-koleszterin): magában foglalja az alacsony sűrűségű (LDL) és a magas sűrűségű (HDL) koleszterint.
– LDL-koleszterin (a „rossz”): magas koncentráció esetén a szervezet nem képes lebontani, lerakódik az erek falára, elindítja a plakk-képződés folyamatát. Ezek a kitüremkedések csökkentik az erek rugalmasságát és bedomborodva az erek belsejébe, azok részleges vagy teljes elzáródását okozzák.
– LDL-koleszterin (a „jó”): a vérben keringő koleszterin molekulákat a máj felé szállítja, ezáltal csökkenti a vérben keringő koleszterin mennyiségét.

 

A képlet azonban nem ilyen egyszerű, hiszen itt van még a triglicerid is…
A triglicerid: a vérzsírok egyik fajtája, melynek megemelkedett szintje szintén hozzájárul a
plakkok kialakulásához.

 

A „csúf”…
A kóros koleszterin értékek összefüggést mutatnak az elhízással, a mozgásszegény életmóddal és a helytelenül kialakított táplálkozási szokásokkal. A magas LDL- és alacsony HDL-szint az érelmeszesedés egyik legfontosabb jelzője, melynek leggyakoribb következményei a stroke (agyvérzés) és a szívinfarktus.

 

Célértékei a normál populációban:
– összkoleszterin: < 5,1 mmol/l
– LDL-koleszterin: < 3,3 mmol/l
– HDL-koleszterin: > 1 mmol/

Az értékeket az egyén szerzett endokrin- és kardiovaszkuláris betegségei jelentősen módosíthatják. Értékét a gondosan összeállított diéta csak részben tudja befolyásolni, ugyanis a szervezetben található mennyiségének kb. 75%-át a szevezet de novo állítja elő. A fennmaradó mintegy kb. 25%-a (állati eredetű) táplálékkal kerül a szervezetbe. Jellemzően az életkor előrehaladtával a koleszterinszint is emelkedést mutat.

 

Hatással van még rá az elfogyasztott táplálék mellett a genetika, vagy éppen a 2-es típusú cukorbetegség is szerepet vállal az értékek alakulásában.

 

A vér koleszterin-értékét két fő úton lehet csökkenteni: egyrészt megfelelő étrend kialakításával, melynek célja a koleszterinbevitel csökkentése, másrészt a szervezet saját koleszterintermelésének gátlása révén.

 

A koleszterinszegény diéta főbb pillérei = „szívbarát” étrend:
– alacsony koleszterintartalmú: maximum napi 300 mg koleszterin fogyasztása engedélyezett
– csökkentett zsírtartalmú (zsírszegény),
– telített zsírsavak bevitelének csökkentése
– szénhidrátszegény (emelkedett triglicerid szint esetében)
– alkoholfogyasztás csökkentése (főleg emelkedett triglicerid szint esetében)
– telítetlen zsírsavakban gazdag
– élelmi rostokban gazdag

 

Mit ehetünk?
Az étrend legfontosabb szereplői a zöldségek, a gyümölcsök, és a teljes kiőrlésű gabonafélék, melyek rosttartalma csökkenti a koleszterin felszívódását. Főzéshez a zsiradékok használata helyett javasolt a növényi olajok alkalmazása. Húsokból válasszuk a sovány fajtákat (pl. a bőre nélküli szárnyasokat, halakat). Mivel a belsőségek (máj, vese, agyvelő) sok koleszterint tartalmaznak, így étrendbe iktatásukat javasolt korlátozni. A tejtermékek közül a csökkentett zsírtartalmú (sovány) változatok kerüljenek az asztalra.

 

A diéta mellett kiemelt szerepet kap a rendszeres testmozgás (minimum heti 3×60 perc, lihegtető intenzitású), a dohányzásról történő leszokás és a társbetegségek rendszeres kezelése, orvosi felügyelete is.