A kukoricát mintegy 10 ezer évvel ezelőtt kezdték termeszteni Dél-Mexikóban, s mire a törökök közvetítésével hazánkba is eljutott, a fél világot bejárta. Innen származnak népies nevei is: tengeri (az Atlanti-óceánon való átkelés után), törökbúza.
A gabonanövény tápanyagainak nagy része a magokból vagy a szemekből származik. Ezeknek a magoknak a színe a fehértől az élénksárgáig és a narancsig terjed, attól függően,
hogy a világ melyik részén termesztik őket. Jellegzetes színanyaga a béta-karotin.
Miért érdemes rendszeresen fogyasztani?
– megelőzi az aranyér kialakulását 100 g-ra vonatkoztatva 1,8-2,8 g rostot tartalmaz, mely különféle emésztési problémák megelőzésében és kezelésében hasznos (pl. székrekedés, aranyér), és csökkentheti a vastagbélrák kialakulását is. A rostok jót tesznek a bélmozgásnak, mert növelik a széklet tömegét és megkönnyítik annak lefelé irányuló mozgását az emésztőrendszerben.
– elősegíti a növekedést, a kukorica nagy mennyiségű tiamint (B1-vitamin) és niacint (B3-vitamin) (a friss szemek kötött formában) tartalmaz. A tiamin elősegítheti az idegek „egészségét”, ezáltal javítja a kognitív funkciókat, míg a niacin hozzájárulhat például a demencia és a dermatitis megelőzéséhez.
– ásványi anyagok és nyomelemek széles skálája megtalálható benne. A kukorica tele van minden olyan alapvető ásványi anyaggal és nyomelemmel, amelyre a szervezetnek szüksége van. Jelentős mennyiségű nátriumot, magnéziumot, káliumot, kalciumot, foszfort és ként, valamint rezet, vasat, cinket, foszfort, mangánt és még szelént is tartalmaz.
– szemvédő hatású. A lutein és a zeaxantin, a kukorica fő karotinoidjai (vagy pigmentjei) segítik a szem védelmét, valamint csökkentik a látási problémák, például a makuladegeneráció és a szürkehályog kockázatát.
Számos módon elkészíthető:
Párolható, grillezhető, főzve például salátákba tehető, de zöldségköretként is fogyasztható. Sütve, valamint akár pörköltbe, levesbe (akár levesbetétként) is főzve fogyasztható.
