Minden kézilabdaszurkolónak ismerősen cseng a neve, hiszen évtizedek óta képzi a világklasszis kapusokat Bakos István, aki január óta Csömörön is edzéseket tart és fejleszti hálóőreink védéshatékonysági képességeit. Interjú a sztárcsináló kapusedzővel.
– Megtisztelő és presztízsszempontból sem utolsó, hogy Csömörön is feladatot vállalt és klubunknál edzősködik. Azonnal rábólintott az ajánlatra?
– Bagyánszki Zsolt keresett meg a télen, hogy szeretné, ha foglalkoznék a csömöri kapusokkal. Eléggé elfoglalt vagyok, de szerencsére találtunk olyan időpontot, ami mindannyiunk számára megfelelő volt. Örülök, hogy ennyire szeretik Csömörön a kézilabdát, így bennem is megvolt a szándék, hogy csatlakozzak a stábhoz. Annak idején még játszottam a Tóth Fekete, Bagyánszki-féle nagy csömöri csapat ellen, nagyon szép emlékeim vannak az itteni rangadókról.
– Milyen elfoglaltságai vannak még?
– Siófokon dolgozom, ha mondhatom így, főállásban, de emellett Vácon, a PLER utánpótlásánál és a saját kapusakadémiámon is tartok edzéseket, aztán ott vannak még hétvégén a meccsek, így talán érthető, hogy mennyire nem egyszerű összeállítani a napirendemet. Annyira szeretem azonban csinálni, olyan szenvedélyesen szeretem ezt a sportot, hogy örömmel vezénylek minden egyes edzést.
– Az utóbbi időben egyre megbízhatóbb, egyre kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtanak kézilabdakapusaink. Január óta milyen fejlődést tapasztal a csömöri munka során?
– Ez egy hosszú folyamat. Ahogy az összes többi sportágban, úgy kézilabdában is jóval időigényesebb és összetettebb eredményt elérni annál, mint, hogy három hónap elteltével mérleget lehessen vonni. Ami nekem fontos, hogy egyre tudatosabban álljanak a kapuban a tanítványaim és felkészítsem őket a különböző játékhelyzetekre. A visszajelzések alapján szerencsére vevők a tanácsaimra a srácok.
– Milyen jellegű feladatokat végeznek az edzéseken?
– Megnéztük személyre szabottan lebontva, hogy milyen lövésekkel akadnak problémáik a csömöri kapusoknak és ennek megfelelő feladatokat gyakorlunk. Ezenkívül fejlesztjük a mozgáskoordinációjukat, az egyensúlyukat, nagy hangsúlyt fektetünk a kicsúszásokra és a távoli lövések védési hatékonyságára. Úgy érzem, élvezik a közös edzéseket. Mindig elmagyarázom a dolgokat, elmondom mit kérek tőlük, sőt olykor meg is mutatom. Őszinteséget adok és azt is várom el, szerintem csak ez visz sikerre. Nem mindegy azonban milyen edzésszámmal dolgozik egy játékos a héten: egy profi játékosnál nyilván másra helyezzük a hangsúlyt, mint aki munka mellett jár a tréningekre. Mindenkivel meg kell találni a közös hangot és a saját teljesítményéből a lehető legtöbbet kihozni.
A Csömör KSK lányai körében is népszerű a mester
– Ahogy mondani szokták, a kapusoknak külön világuk van. Egyetért ezzel a megállapítással?
– Ez tényleg így van, a kapusok külön egyéniségek. Más lélektani beállítottság kell ahhoz, hogy egy 110 km/órával felé süvítő labda útjába álljon az ember. Mindig érdekes, ha például fejbe találja a kapust a labda egy mérkőzésen, általában onnantól még jobban megy neki a védés, a sikerélmény erősebb a fájdalomnál, az adrenalin pedig mindent elnyom.
– Fantasztikus pályafutásra lehet büszke nemcsak a kapuban, de edzőként is.
– Boldog vagyok, hogy ilyen emberekkel dolgozhatok, illetve dolgozhattam együtt többek között, mint például Pálinger Katalin, Katarine Lunde, Fazekas Nándor vagy Mikler Roland, akik egytől egyig világklasszisok a posztjukon. A jövő reménységeiben is sokat látok, Vácott Bíró Blankával évek óta együtt dolgozunk, most, hogy a Ferencvárosba igazol, jó esélye lesz tovább fejlődnie, pedig már most is kiemelkedő, de még ennél is több van benne. Büszke vagyok a kapusaimra, és talán azt mutatja a teljesítményük, hogy jó, amit csinálunk. Fiatalokkal foglalkozom most is, ami engem is fiatalon tart – remélem így lesz ez még a folytatásban is és sokáig élvezem majd a munkámat!
Szabó Péter Ádám
