Régóta ezért készült, presztízs szempontjából fontos siker volt – értékelt friss csömöri Európa-bajnokunk, Szemler István, akire idén nyáron, a horvátországi Porecben zajló Judo Fesztiválon belül megrendezett a veterán Eb-n lehettünk büszkék. Interjú a maximálisan elégedett aranyérmessel.

 

Ahogy azt megírtuk, a csömöri Szemler István a poreci Judo Fesztiválon megrendezett veterán Európa-bajnokságon aranyérmes lett a súlycsoportjában (M4, 90 kg). A magabiztos versenyzéssel megszerzett első helyért a döntőben a spanyol Miguel Cesar Perez Ruizt győzte le.

 

– Nem volt kérdés, végig biztosan meneteltél Porecben. Ennyire egyszerű Eb-aranyérmesnek lenni?
– Nagyon komoly felkészülést végeztem el, rengeteg edzést csináltam végig, jó erőben voltam, a döntőbeli ellenfelem, a spanyol Ruiz ellen pedig volt egy kis elszámolnivalóm, ez pedig plusz motivációt adott. Tavaly a hazai Európa-bajnokságon az elődöntőben legyőzött, így végül bronzérmes lettem. Én még ennyit nem készültem egy versenyre, szerettem volna bebizonyítani, hogy ki a súlycsoportunk legjobbja, minden meccsemen ipponnal nyertem, így talán nem volt hiábavaló a sok munka!

 

– Szerencsére sikerült, megérte a rengeteg edzés. A versenyen kívül milyen élményeket szereztél?
– Csodálatos volt a verseny az eredménytől függetlenül is. A horvátok nagyon kitettek magukért, gyönyörű arénában rendezték az Eb-t, az egész város tele volt plakátokkal, jó hangulatban zajlottak a küzdelmek. A tengerpart közelsége miatt volt egy kis plusz más helyszínekhez képest, maradtunk is néhány napot a fesztivál után, ezúttal ugyanis a Judo Fesztivál keretében rendezték meg az Eb-t. Jó ötlet volt!

 

– Hosszú utat tettél meg ezért az Európa-bajnoki aranyéremért!
– Rengeteg munkával volt kikövezve ez az út, mert noha 2010-ben megnyertem a vb-t, utána azonban volt egy súlyos sérülésem. Aztán Csömörön elkezdtük a munkát a judósokkal, időközben egyre jobban hiányzott a sportág és néhány apukával lementünk Újpestre edzeni. Következett a tavalyi Eb-bronz, aztán a mostani versenyt megelőző elképesztő munkamennyiség. Munka után, esténként, szinte minden nap edzőterem vagy háromórás edzések. Nem könnyű végigcsinálni, de látszik, hogy megérte.

 

– Mióta az életed része a judo?
– Gyerekkorom óta, 9 éves koromtól kezdve folyamatosan judózom. Junior válogatott voltam és felnőtt válogatott kerettag, két évet lehúztam a Bundesligában, készültem az 1996-os atlantai olimpiára is – az európai ranglistán a 12. voltam és az 1-10. helyezettek jutottak ki. Talán nem túlzás azt mondani, hogy az életem része a judo.

 

– Mióta ünnepelhetsz csömöriként?
– A XVI. kerületben nőttem fel, de már 10 éve Csömörön élek a családommal, azt szerettük volna, ha a gyerekek családi házban nőnek fel. Télen szánkózunk, nyáron sokat sétálunk, közel hozzánk számos lovarda van, jó a levegő és nagy a nyugalom. Hálás vagyok Csömörnek, hogy ilyen körülményeket teremt a faluban, a nagyobbik fiam focizik és néptáncol, a kisebbiknak is egyre jobban tetszik a néptánc, örülök, hogy boldognak látom itt őket.

 

– Mik a közeljövő céljai?
– Amennyire sokat dolgoztam a versenyre készülve, annyire keveset azóta. Nyáron a pihenésé volt a főszerep, de nagy az esély arra, hogy jövőre Magyarországon lesz a világbajnokság, ez pedig komoly húzóerő. Eldöntöttem, hogy novembertől gőzerővel készülök a vb-re, a közeljövő is tartogat tehát komoly kihívásokat!

 

Szabó Péter Ádám