Sokan nem is gondolják, hogy az elhízással társuló szív-érrendszeri betegségek már a gyermekek körében is előfordulhatnak. Pedig a probléma igenis valós, sőt egyre nagyobb cipőt ölt hazánkban is. A Magyar Diáksport Szövetség által létrehozott NETTFITT 2016/2017-es mérései alapján Magyarországon minden 4. gyermek túlsúllyal, vagy elhízással küzd. Egy nemzetközi tanulmány szerint pedig a gyermekek 40%-kal inaktívabb életmódot folytatnak, mint 30 évvel ezelőtt. Sajnos a felnőtt lakosság körében is hasonló tendencia mutatkozik. Az Európai Lakossági Egészségfelmérés 2014-es eredményei szerint a hazai népesség 54%-a túlsúlyos. Ennek hátterében elsősorban a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás áll.

 

Miért aggasztóak ezek az adatok?

A fizikai aktivitás számos tanulmány szerint felnőtt korban hatással van például a testösszetételre, valamint a szív- és vérkeringési rendszer állapotára, illetve a civilizációs betegségek kialakulására is. Azoknál a felnőtteknél, akik rendszeresen mozognak, kisebb arányban fordul elő szívinfarktus, magas koleszterinszint, magas vérnyomás, kettes típusú cukorbetegség és alacsonyabb az egyes daganatok (pl. emlődaganat, vastagbél daganat) aránya.

 

Mennyire legyünk aktívak?

A WHO ajánlása (2019) szerint a 2-4 éves gyermekeknek minimum 180 perc változatos fizikai aktivitás (a szabadban, valamint a lakásban) javasolt, melybe beletartozik a mérsékelt és az erőteljes intenzitású sportmozgás (pl. futkározás, kismotorozás), míg az 5 évesnél idősebb gyermekek és serdülők számára átlagosan napi 60 percet meghaladó közepes/erős intenzitású mozgás javasolt, főleg az aerob (oxigén jelenlétében végzett testmozgás) tartományban (közepestől a maximális intenzitását jelent, pl. fogócska, biciklizés). Felnőttek számára átlagosan heti 150-300 perc időtartamú, közepes intenzitású (minden olyan testmozgás, amely során már éppen nem tudjuk a folyamatos társalgást fenntartani), vagy heti 75-150 perc erős intenzitású fizikai aktivitás vagy ezek egyenértékű kombinációja javasolt. Például heti 30-60 perc gyors tempójú séta (pl. nordic walking) nem csak a vérkeringést javítja, de felgyorsítja az anyagcserét, és ennek köszönhetően elősegíti a fogyást is. A rendszeres, mérsékelt/erős intenzitású gyaloglás például kedvezően hat a vérnyomásra, ezáltal csökkentheti a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát is.

 

Optimális vs. ideális testsúly

A két fogalmat gyakran egyenértékűnek tekintik, holott az átlag populációt tekintve árnyalatnyi, sportolók esetében pedig jelentős számbeli különbség is lehet a két fogalom között. Míg gyermekek esetében az ideális testsúly megállapítására a percentilisek szolgálnak, felnőtteknél a testtömeg index (BMI) alapján határozzák meg az egyes kategóriákat. /BMI=Testsúly (kilogramm)/testmagasság (m2)/. A normál tartományba a 18,5-24,9 kg/m 2 értékek tartoznak, 25 kg/m 2 felett túlsúlyról, míg 30 kg/m 2 felett elhízásról beszélhetünk. Az ideális tartomány tehát nemtől függetlenül felnőttek esetében a 18,5 és 24,9 kg/m 2 között van. Azonban ez a kalkuláció már nem biztos, hogy ideális egy élsportoló számára, hiszen esetében az optimális testsúly abban az értéktartományban lesz, ahol testösszetétele (az izom és a zsír aránya) teljesítménye, egészségi állapota a lehető legjobb, legoptimálisabb lesz számára és sportágának.

 

Télen is aktívan? Hogyan?

Az outdoor mozgásformák télen is (főleg tiszta időben) számos kedvező élettani hatással rendelkeznek: az alacsony kinti hőmérséklet miatt 10-40%-kal több energiát égetünk el, hiszen testünk hőmérsékletének fenntartásához több energiára van szükség (fogyókúrázni szándékozók számára ez külön előny). A napfény expozíciója pedig elősegítheti a D-vitamin termelődést a szervezetünkben, ami az immunrendszer szempontjából is kedvező, illetve segít felvenni a harcot a szezonális affektív betegségekkel szemben, mint például a depresszió.