Dömötör Zoltán 1934. január 21-én született Csömörön. Szülei evangélikus tanítók voltak. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, a Corvin Mátyás Gimnáziumban Mátyásföldön érettségizett. Továbbtanulását hivatalosan megakadályozták, ezért az Ikarus gyárban vállalt munkát, majd később az Egri Pedagógiai Főiskolán tanult tovább. Az 1956-os forradalom és szabadságharc aktív résztvevője volt Egerben, a Nemzetőrség Riadó csoportjának parancsnokaként. A városban Gyurkó Lajos vezérőrnagy és karhatalmista kísérete 1956. december 12-én előre eltervezett sortüzet zúdított a Szécsényi utca és a Csiky Sándor utca torkolatában összegyűlt tömegre. Ennek során Dömötör Zoltán megsebesült. Forradalmi tevékenységéért, a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés vezetése miatt jogerősen hét évi börtönbüntetésre ítélték, amelyből 1957. március 4-től pontosan öt évet letöltött. Bátyja, Tibor a szabadságharc leverése után elhagyta az országot, és hat esztendővel ezelőtt az Egyesült Államokban hunyt el, mint a Szabad Magyar Református Egyház Püspöke. Nevéhez fűződik többek között a legnagyobb magyar szeretetotthon, a Lórántffy Zsuzsanna Öreg Otthon létrehozása és működtetése.
Dömötör Zoltán a szabadulása után, 1990-ig 28 éven keresztül szinte csak segédmunkásként dolgozhatott, különböző munkahelyeken. Az Iparművészeti Vállalatnál 20 évig, majd a mikóházi tsz-nél 6 évig gondnok volt, majd 1991-ben nyugdíjba vonult. A rendszerváltás után 1994-ig a polgármesteri hivatalban községgondnoki feladatokat látott el. Első felesége dr. Szilágyi Judit tanárnő, közös gyermekük, Zsófia lánya és Bettina unokája Zuglóban él. Dömötör Zoltán jelenleg feleségével, Barna Ilonával, aki a Szociális Alapszolgáltatási Központ dolgozója volt, és Zoltán fiával élt Csömörön.
Sportemberként 1948-ban játszott a Csömöri KSK ifjúsági, majd később a helyi felnőtt csapatban. Ezután az Ikarus és az Egri Haladás játékosa lett. A sportolás mellett játékvezetői vizsgát is tett. A Budai Járási Kézilabda Szövetség Elnöke, majd a Pest Megyei Kézilabda Szövetség Játékvezetői bizottságnak elnöke volt. Pályafutása során 9256 mérkőzést vezetett a serdülőtől a nemzetközi meccsekig. Egy időben az ország egyik legfoglalkoztatottabb játékvezetőjeként tartották számon.
Hosszú évek óta a Csömöri Evangélikus Gyülekezet presbitere, 1993-tól tíz esztendőn keresztül az éjszakai járőrszolgálatot teljesítő Csömöri Védegylet elnöke volt, 1993-ban rehabilitálták, mint honvédtisztet hadnagyi rendfokozatban, majd 1996-ban főhadnaggyá, idén pedig századossá léptették elő. Tagja a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságnak. Az 1956-os Magyar Nemzetőrség elnök-főparancsnokaként altábornagyi rendfokozatot kapott, a Dunamenti Nemzetőrség Budapesti és Pest megyei elnök-parancsnokaként tevékenykedett. Alelnöke volt a Magyar Vidék Országos, 56-os Szövetségének, és a Budapesti, Pest megyei Szervezet elnöke is. Saját, szerzett jogon lett tagja a Vitézi Rendnek. Az 1956-os Vitézi Lovag Rend alapító tagja, elnöki főtanácsadója, a Nemzetközi Szent György Lovagrend Vitézi Világi Bírója volt. Dömötör Zoltán számos katonai és polgári kitüntetést kapott.
A forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján megkapta a Szabadság hőse és a Magyar Köztársaság Elnöki aranykeresztje kitüntetést. Dömötör Zoltánnak az önkormányzat 2006-ban Csömör Díszpolgára címet adományozott. Az önkormányzat épületére, az elhunyt emlékére kifüggesztették a fekete zászlót.
Isten Veled, Zoli bácsi!
