Manapság egyre több gyermeket diagnosztizálnak ételallergiával. Míg korábban szinte csak 1-1 esettel találkozhattunk, napjainkban 15 családból legalább egyet érint valamilyen szinten. De mit nevezünk ételallergiának?

 

Az ételallergia az adott élelmiszerre, vagy annak bizonyos összetevőjére kialakuló kóros immunreakció, melynek változatos tünetei rövid időn belül (24-48 óra- IgE mediált), vagy 48 óra elteltével (késői, nem IgE-mediált) jelentkeznek. Kiváltó oka pontosan nem ismert, de feltételezések szerint mind öröklött (genetikai), mind pedig környezeti tényezők szerepet játszanak a kialakulásában. Az allergiás megbetegedések bárkit érinthetnek, azonban kialakulásuknak nagyobb az esélye azoknál a családoknál, ahol a közvetlen hozzátartozóknál korábban már diagnosztizáltak allergiás megbetegedést.

 

A gyermekek 2-8 százalékban fordul elő a táplálkozással összefüggő allergia, melyek 85 százlékánál 3-5 éves korra kialakul a tolerancia az ételből származó allergén anyaggal (antigén) szemben (megszűnnek a tünetek). Annak ellenére, hogy több, mint 170 kóros immunreakciót kiváltó táplálék-összetevőt azonosítottak már, kisgyermekkorban jellemzően a tehéntej, a tojás, a glutén, a szója és az eper és a mogyorófélék tekinthetőek a fő allergia forrásoknak.

 

A kizárólagosan szoptatott csecsemőknél ugyanúgy kialakulhatnak a tünetek, mivel az anyatejjel kis mennyiségben bejutnak a csecsemő szervezetébe a táplálék-antigének is. 

 

Melyek azok az étrendi tényezők, amelyek a jelenlegi kutatások szerint hozzájárulhatnak a kialakulásukhoz?
– alacsony és túlzott D-vitamin bevitel várandósság alatt; 
– nem megfelelő omega-6 és omega-3 arány várandósság alatt és a hozzátáplálás megkezdésétől egészen a gyermek 2 éves koráig; 
– korai hozzátáplálás megkezdése (3-4 hónapos kor előtt); 
– a szolidok (pépek/szilárd ételek) késői bevezetése a baba étrendjébe, például 9 hónapos kor után is tartó kizárólagos anyatejes szoptatás, vagy a glutén 7 hónapos kor utáni étrendbe iktatása; 
– a gyermekek rossz táplálkozási szokásai: alacsony élelmi rost (kevés zöldség-és gyümölcs fogyasztás)-, valamint túlzott zsír-és cukorbevitel (megváltozott mikrobiom).  

 

Ugyanakkor a 6 hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás és a pre-és probiotikumok adása (pl. savanyított tejtermékek bevezetése betöltött 7 hónapos kortól) a kutatások alapján kedvezően befolyásolta a betegség kialakulását.