A sorozat következő részében Fülöp Ákos sportpszichológus következik:
Az ember az évezredek során úgy lett tervezve, hogy egész nap tegyen a túlélésért. Vadászott, halászott, később földet művelt, gyalogolt, lovagolt, mosott, főzött. Az elmúlt 100 évben viszont a civilizáció fejlődése más irányt mutatott fajunknak. Ennek megvannak az előnyei, amelyeket a mindennapjainkban élvezhetünk, de emellett megjelennek káros hatásai is. Most már világméretű jelenségről beszélhetünk, az ülő életmód, népegészségügyi probléma. Amely hozzájárul olyan krónikus betegségek kialakulásához, mint a súlyosbodás, szívbetegségek, cukorbetegség, magas vérnyomás, mozgásszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatok, depresszió. Ezek befolyásolják életünket. Lehet, hogy az elmúlt 100 évben folyamatosan növekedett a várható élettartam, de van ennél egy fontosabb mutató is: az egészségben megélt évek száma.
A várható egészségben megélt évek száma talán fontosabb mérőszám, mint a várható élettartam. Mivel a gazdasági versenyképesség egyik alappillére az egészséges munkavállaló, avagy a fitt és magas munkabíró képességgel rendelkező munkavállaló. Ahogy Dr. Apor Péter fogalmazott a 3. Európai Mozgásgyógyszer Kongresszuson, a lakosság fizikai aktivitásának 10%-os növelésével az OEP éves költségvetésében 4,3-6,3 milliárd forintot lehetne spórolni. Számunkra viszont sokkal érdekesebb, hogy az ember aktív életében milyen betegségekkel küszködik. A civilizációs betegségek kialakulásának egyik legnagyobb rizikófaktora a kimutatások szerint, 40%-ban a fizikai aktivitás hiánya.
Nemzetközi kitekintésben az American College of Sports Medicine (ACSM) és az American Medical Association (AMA) becsléseit tekintve a fizikai inaktivitás globálisan az egészségügyi rendszereknek 54 milliárd dolláros többletkiadást jelent évente. Ugyan ez az összehasonlítás a termelékenységet tekintve 14 milliárd dolláros kiesést és 13,4 millió csökkent munkaképességű életévet jelent.
Hazánk számokban
Az elmúlt tíz év Eurobarométer felmérései szerint rendre igen alacsony a lakosság fizikai aktivitásban résztvevők aránya. A 2014-ben publikált adatok értelmében a magyar lakosság 44% soha nem sportol. Ritkán, ami azt jelenti, hogy körülbelül havi 3 alkalommal: 18%, kisebb rendszerességgel heti 1-4 szer: 23%. A ténylegesen aktívak pedig 15%-ban képviseltetnek az arányokban. Lényeges módszertani finomítások után, a 2017-es és 2022-es eredményekkel összevetve a rendszeresen és kisebb rendszerességgel sportolók aránya lényegében felcserélődött. Még az elmúlt tíz év tendenciájaként megállapíthatjuk, hogy a ritkán és soha nem sportolók aránya fokozatosan nőtt. Napjainkban azt a szomorú tényt vonhatjuk le az Eurobarométer által elkészített statisztikai eredményekből, hogy a lakosság 74%-a elhanyagolhatóan ritkán végez fizikai aktivitást. Az európai átlag ugyanebben az összevetésben 62%.
A fizikai aktivitás fiziológiai hatásai
A rendszeres fizikai aktivitás tudományosan bizonyított pozitív hatással van az emberi szervezetre. Ezért tudatos művelése fokozottan ajánlott. A következőkben a legfontosabb pontokat soroljuk föl:
• A rendszeres testmozgás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, különösen koszorúér-betegség vonatkozásában.
• A rendszeres testmozgás csökkenti a magasvérnyomás-betegség, a 2-es típusú cukorbetegség, elhízás kialakulásának kockázatát és felhasználható ezen betegségek kezelésében, akár önmagában, akár egyéb kezelési módok kiegészítőjeként.
• A rendszeres testmozgás csökkenti egyes rosszindulatú daganatok kialakulásának lehetőségét.
• A rendszeres testmozgás segít fenntartani a normális csontállományt, izomerőt, ízületek mozgathatóságát, a hajlékonyságot.
• Időskorban segít megőrizni a mindennapi élethez szükséges képességek megtartását, lehetővé téve az önálló életvitelt.
• Kedvezően befolyásolja a lelki állapotot, csökkenti a depressziós panaszokat, szorongást, javítja az önértékelést, közérzetet.
• A rendszeres testmozgás krónikus betegségekben segít megőrizni, vagy javítani teljesítőképességet, jobb életminőséget biztosít.
