A sorozat következő részében Fülöp Ákos sportpszichológus következik:
A pszichés jellegzetességek mentén hormonális és neurológiai hatások is érvényesülnek, csak kettőt kiemelve, a dopamin és az adrenalin felszabadulása olyan élménnyel jár, amelyet az ember ismét, és aztán rendszeresen szeretne átélni. Ezt a vágyat lehet hasonlítani ahhoz, amikor látunk egy jó előadást, egy művészi élmény során megéljük a katarzist. Másodszor a fiziológiás változások, a fittség szintjének megjelenése a szubjektív érzékelést is pozitívan befolyásolja. Változik az énkép, a magabiztosság, a hangulat és a közérzet. Ezzel párhuzamosan a vérkeringés és az oxigénfelvétel fokozásával az agy felfrissül, új energiát kap.
A fizikai aktivitás és a központi idegrendszer kapcsolata sokat kutatott, bár nehezen detektálható evidenciákkal bír. Fizikai aktivitás hatására a központi idegrendszer neurotranszmittereinek regenerációs képessége és hatásmechanizmusa nő. Továbbá serkenti a szinaptogenezist, a neurogenezis és az angiogenezis.
A szinaptogenezis a különböző idegsejtek közötti kapcsolat létrejöttét jelenti. A szinapszis két idegsejt találkozása vagy érintkezése, amely lehetővé teszi számukra, hogy kommunikáljanak egymással, hozzájárulva kognitív folyamatainkhoz. Néhány évtizeddel ezelőtt még közismert ténynek számított, hogy a felnőtt agyban már nem keletkeznek új idegsejtek, vagyis nincs neurogenezis. Az utóbbi időkben azonban már egyre több eredmény született, amik összességében tarthatatlanná tették ezt az álláspontot. A legújabb kutatások tanúsága szerint a fizikai aktivitás is serkenti az új idegsejtek létrejöttét. Az angiogenezis pedig a véredényképzés, vagy véredényképződés meglevő véredényekből folyamatát jelöli, ami egy fiziológiai folyamat.
Összességében megjegyezhetjük, hogy a három folyamat serkentése hozzájárul a neuroplaszticitáshoz. A kifejezés tulajdonképpen egy ernyőfogalom, és agyunk egész életünkön át tartó, hosszú távú fejlődési képességét írja le. A „neuro” szó idegrendszerünk idegsejtjeire (neuronok) utal, míg a „plasztikus” a képlékenységre, változtathatóságra. Ez a normál agyműködés alapja, amely lehetővé teszi a folyamatos alkalmazkodást környezetünkhöz. Ezen kognitív tartalék növeli a meglévő mentális képességeket és lehetőséget biztosít új képességek elsajátítására.






