A sorozat következő részében Dr. Major Zsuzsanna sportdietetikus következik:
Sokan kerülik őket, mert a médiában számos negatív egészségügyi problémával hozták összefüggésbe ezeket a termékeket. Vannak azonban olyanok is, akik betegségükből, vagy egyéb okból kifolyólag teljesen lecserélték az asztali cukrot és társaikat, és szinte mindenben ezeket az alternatívákat használják.
Első írásos emlékeik az ókorra nyúlnak vissza, ugyanis a korabeli emberek a feljegyzések alapján már használtak “ólomcukrot”.
Mik azok az édesítőszerek?
A cukorhoz hasonlóan édes ízt biztosítanak, azonban kalóriatartalmuk jóval kevesebb annál, vagy egyáltalán nem adnak energiát.
Mennyire biztonságos a fogyasztásuk?
A napjainkban is zajló kutatások sokszor ellentétes információkkal szolgálnak egy-egy cukorpótló kapcsán, azonban az tény, hogy minden édesítőszert a forgalomba hozatal előtt a szakértői szervezeteknek engedélyezniük kell. Magyarországon az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jogosult erre a feladatra.
Hazánkban jelenleg az alábbi édesítőszerek kerülhetnek kereskedelmi forgalomba:
– aceszulfám K (E950)
– aszpartám (E951)
– ciklamátok (E952)
– szacharinok (E954)
– szukralóz (E955)
– taumatin (E957)
– neoheszperidin DC (E959)
– szteviol glikozidok (E960)
– neotám (E961)
– aszpartám-aceszulfámsó (E962)
– advantám (E969)
Mennyit ehetünk belőlük?
Ahhoz, hogy ne kelljen számolni semmilyen negatív egészségügyi hatással, a hatóságok egy “megengedhető napi beviteli értéket” határoznak meg, melyeknek alapját kísérleti állatokon végzett toxikológiai vizsgálatok jelentik.
