Fiatal sportolóknál különösen fontos a kiegyensúlyozott étrend, mivel nemcsak fizikai erőnlétüket befolyásolja, hanem az edzések és versenyek során elért eredményekre is hatással van. Szakirodalmi adatok alapján a magas zsírtartalmú ételek késleltethetik a gyomor ürülését, ami hozzájárulhat a rosszabb teljesítményhez.
A sporttáplálkozás céljai között szerepel a megfelelő energia-, vitamin-és ásványi anyagtartalom biztosítása a különböző edzésperiódusokban, a dehidratáció elkerülése, illetve a gasztrointesztinális rendszer toleranciájának megfelelő táplálék és folyadék kiválasztása a versenyek alatt.
A szénhidrátokkal, fehérjékkel, zsírokkal, mikrotápanyagokkal és folyadékokkal kapcsolatos igények az edzés/verseny megterhelésétől, illetve a versenynaptártól (edzést/versenyt megelőző felkészülési időszak, megmérettetés időszaka, regeneráció) függően változnak.
A szénhidrátok a sporttevékenység során szervezetünk számára a legfontosabb energiaszolgáltatók. Kiemelt szerepet töltenek be a máj és az izom glikogénraktárainak felépítésében. Ezenkívül a fehérjékkel és az antioxidánsokkal együtt nagy jelentőséggel bírnak a fizikai aktivitást követő regenerációban is. Lebontásuk mind oxigén jelenlétében (aerob), mind pedig annak hiányában (tejsav képződés mellett) lehetséges. Oxigén hiányában (anaerob módon) végbemenő energianyerésre a zsírok és a fehérjék nem képesek. Az energianyerés hosszabb távok megtételekor csak aerob körülmények között valósulhat meg. Ilyenkor szervezetünk számára a leggyorsabb energiaforrásokat a szénhidrátok jelentik, mely mellett kismértékű zsírbontás is megfigyelhető (szénhidrátok esetében lejátszódó folyamat az aerob glikolízis, zsírsavaknál a béta oxidáció, majd a végső folyamatok a citromsav ciklus és a terminális oxidáció).
A teljesítmény optimalizálása miatt a sporttáplálkozásban is kulcsfontosságú a szénhidrátok felszívódása és vércukor-emelő képessége, melyet az általános elveknek megfelelően szintén a glikémiás index-szel (GI). A monoszacharidok az egyetlen olyan energiaforrást jelentik, amelyek emésztés nélkül is fel tudnak szívódni, így fizikai aktivitás közben kiváló energiapótlást biztosítanak. Az állóképességi sporttevékenységeknél, illetve az 1 órát meghaladó mozgásformáknál (pl. labdarúgás) 30-60 g szénhidrát bevitele javasolt edzés/verseny alatt. Amennyiben naponta több tréningje van a sportolónak, vagy folyamatos terhelésnek van kitéve, fontos a glikogénraktárak újratöltése, mely az edzést követő 4-6 órában megadott időközönként 1-2 g/ttkg szénhidrát elfogyasztását jelenti, vagy 0,8 g/ttkg szénhidrát bevitelét fehérjével kombinálva.
A megfelelő szénhidrátbevitel érdekében éppen ezért elsődleges szerepet kell biztosítani a teljes kiőrlésű kenyereknek, a magas fruktóztartalmú gyümölcsöknek (pl. banán), a keményítőtartalmú zöldségeknek (pl. burgonya) és a sovány tejtermékeknek.
