A nyári időszak legfőbb elemei a táborok, a kerti sütögetéssel egybekötött baráti összejövetelek és a nyaralás. Azonban kevesen gondolnak abba bele, hogy ezekben az önfeledt pillanatokban számos potenciális veszélynek vannak kitéve.

 

Ahogy a hőmérő higanyszála egyre feljebb csúszik, úgy kerülnek előtérbe az élelmiszerbiztonsági kockázatok. A forró nyári hónapokban megnő az ételmérgezések és az ételfertőzések kockázata, ugyanis melegebb hőmérsékleten gyorsabban szaporodnak a kórokozók és a szabadban főzés/sütés megnehezíti a biztonságos élelmiszer-kezelési lépéseket.

 

Megkülönböztetünk ételmérgezéseket és ételfertőzéseket. Előbbi esetében a tünetek megjelenéséért a baktériumok által termelt toxinok (mérgező-anyagcsere termékek) a felelősek.

 

Az ételfertőzéseket kialakulásáért pedig maguk a baktériumok okolhatók. A megbetegedés másokra is átterjedhet.

 

A leggyakoribb patogén mikroorganizmusok a Salmonella, a Staphylococcus és a Coli-baktérium, de ezenkívül gombák, vírusok és egy- vagy többsejtű paraziták is okozhatnak megbetegedéseket.

 

A tünetek az alábbiak lehetnek, melyek közül egyszerre több is jelentkezhet: rossz közérzet, fejfájás, hányinger, hányás, hasi diszkomfort érzés, görcsös hasfájás, (véres) hasmenés, (magas) láz, hidegrázás, gyengeségérzet, kiszáradás és ájulás. A betegség nagyon ritkán ugyan, de halálos kimenetellel is járhat (pl. botulizmus). A lappangási idő az 1 órától akár a 24 óráig is terjedhet, míg a Campylobacter jejuni esetében a 2-5 napot is elérheti.

 

A megbetegedések leggyakoribb forrásai:
– nem megfelelően tárolt és elkészített baromfi-, tojás-, hú- és húskészítmények, cukrászsütemények;
– nem megfelelően tisztított nyers saláták, zöldségek és gyümölcsök;
– szennyezett víz;
– piszkos kéz;
– széklet;
– elégtelen hőkezelés és nem megfelelő hőmérsékleten való tárolás (az elkészített étel szobahőmérsékleten legfeljebb 2-3 óráig tárolható);
– vadon termő gombák.

 

Megelőzés:
– alapos kézmosás szappannal vagy fertőtlenítő hatású folyadékkal, kéztörlővel;
– a személyi higiéne betartása;
– megfelelő ételtárolás: a különböző tisztaságú élelmiszerek (pl. földdel érintkező zöldségek, gyümölcsök, nyers húsok és pékáruk) elkülönítése, csomagolása és kezelése
– megfelelő hőkezelés, és megfelelő hőmérsékleten való tárolás;
– ha az ételek színe, szaga, állaga megváltozik, vagy eltér a szokásostól, tilos őket elfogyasztani;
– ha olyan külföldi országba utazol, ahol azt tanácsolták, hogy kerüld a csapvíz használatát, mindig használj palackozott vizet, beleértve a fogmosást is.