"A főváros IX. kerületében laktunk, ott gyerekeskedtem és ott is jártam iskolába - meséli ifjúságának történetét Juhász Éva, ritmikus gimnasztikázóink edzője. - Édesapám hobbiszinten sportolt munka mellett, sakkozott, biliárdozott, atletizált, de főleg focizott, emlékszem mennyit jártam vele a meccseire. Öcsém inkább az elméleti sportok mellett maradt, én viszont atletizáltam, majd sokáig úsztam a Fradiban, de a koránkelés nem volt a kedvencem, a szervezetem pedig jelzett, krónikus vesemedence-gyulladást kaptam, így az úszást saját döntésemből abbahagytam. A mindennapi mozgást azonban nem akartam abbahagyni. Az iskolámban folyamatosan toborozta a Ferencváros az utánpótlást, szinte az összes szakosztály hirdette az edzéseit. Így találtak meg a ritmikus gimnasztikázók, vagyis így találtunk egymásra. Elkezdtem edzésre járni, majd a szüleimnek bejelentettem, hogy az úszást abba szeretném hagyni, helyette viszont elrabolta a szívemet egy másik sportág."
Éva mozgékony, aktív, hajlékony, laza izomzatú kislány volt, és nagyon akart bizonyítani, alighogy belekóstolt a ritmikus gimnasztika világába, három hónap elteltével edzője, Toncsi néni legnagyobb örömére megnyerte élete első versenyét a sportágban! Fel is figyeltek kiemelkedő tehetségére a kerületben, Forró Ildikó későbbi edzője és mentora a Ferencvárosi Torna Clubhoz irányította, ahol azonban nem létezett addig ez a szakosztály. De csak eddig. Létrehozták, amely utólag visszagondolva is óriási büszkeséggel tölti el edzőnket. Vele kezdődött tehát az FTC-nél a sportági élet is vele is ért véget 1981-ben. A kettő között azonban számtalan emlékezetes, közös sikert arattak, többek között egy országos bajnoki bronzérem is ott lapul Éva vitrinjében, pedig évről évre az idősebbek között indult.
Óvónő vagy edzőnő?
"Nagyon sokat köszönhetek Forró Ildikónak és Berczik Sárának is, ők honosították meg hazánkban a sportágat - emlékszik vissza Éva. - Akkoriban még nem volt annyi klub, mint manapság: létezett Budapesten az OSC, a Spartacus és az Újpesti Dózsa, a vidéki fellegvárak közül pedig mindössze Kazincbarcika és Eger rémlik. Sára néni a magyar válogatott mellett is dolgozott, ő is rengeteget segített, hogy kiteljesíthessem magam a sportágban. Már viszonylag fiatalon, 10 éves koromban feltűnő volt, hogy mennyire szeretek a nálam is kisebbekkel foglalkozni. Én vezettem a bemelegítést, tartottam szertechnika foglalkozásokat, mindig imádtam a piciket. Gyerekként óvónő akartam lenni, de mivel a beszédhibám keresztülhúzta ezt a tervemet, így egyértelmű volt, hogy edzőként teljesedhet ki a karrierem."
Férjhez ment, majd 1981-ben megszületett az első lánya (a második 2007-ben), így a ferencvárosi pályafutása véget ért. Közben elvégezte a Testnevelési Főiskola szakedzői képzését, visszatérése után pedig már trénerként dolgozott: 1984-től a Kőbányai Sport Klub foglalkozásait vezette. A rendszerváltás hozta el az önállóságot Éva számára, 1989-ben megalapította a Táncművészeti Iskolát, amely 2003-ig így, majd onnantól kezdve annak jogutódjaként Táncművészeti Stúdió SE néven a mai napig sikeresen képzi a fiatalokat. Jelenleg is elérhetőek a kurzusok a XVII. kerületben, Gyálon, Isaszegen és most már Csömörön is. Éva nem igazán pihen. A különböző helyszíneken több, mint 80 fiatallal foglalkozik szinte minden nap, így lelkesedésből bőven akad, szabadidőből viszont annál kevesebb. "Nagyon szeretem a munkámat, ami sokkal inkább hivatás, mint munka, hiszen 42 éve tanítok a sportágban - teszi hozzá az edzőnő. - Élvezem, amit csinálok, másképp nem is lehetne, hisz teendőből szerencsére van elég. A nagyobbik lányom is visz néhány csoportot Isaszegen, ő az, aki követ a pályán. A sport alapvetően meghatározza az életünket. Ha a sok elfoglaltság mellett adódik egy kis időnk pihenni, nagyon szívesen kirándulunk a családdal, hogy akkor se álljunk le a mozgással."
Csömöri célok
Idén ősszel kezdett el Csömöri Sportcsarnokban is foglalkozni a kicsikkel, ahol a járványügyi szigorítások ellenére háborítatlanul és lelkesen folyik a munka az igazolt sportolókkal. Éva a ritmikus gimnasztika mellett showtáncot, jazzbalettet, fitnesszt, társas táncot és balettet is oktatott az elmúlt években, így átfogó ismeretekkel rendelkezik a mozgásfejlesztés kapcsán. "Büszke vagyok rá, hogy válogatottak sorát indíthattam el a pályán, elég csak többek között Haris Brigitta vagy Gruber Ágnes nevét említeni. Itt Csömörön elsősorban a tömegsport a cél, hogy minél többen megszeressék ezt a sportágat, de akinek van rá igénye, természetesen versenyezhet. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy heti két alkalom után nem javaslom a versenyzést. Ahhoz, hogy értelme legyen, hetente minimum a duplájára lenne szükség. Főleg a technikai elemek, a mozdulatok és a szertechnikák csiszolásán van a hangsúly. Úgy látom, az alaptechnika sokaknál megvan, de a versenyekhez fejlődni kell!"
A lelkesedés a gyerekek és a szülők részéről is adott, nem véletlen, hogy volt már példa az elmúlt hetekben a négy edzés mellett plusz foglalkozás beiktatására is. A járvány sem állhat a munka útjába, mert edzőnk hitvallása szerint a sport segít az immunrendszer edzésében is, így ilyenkor kifejezetten ajánlott a testmozgás. "A versenysport mellett a szabadidős mozgás is kiemelten fontos, az immunrendszernek jót tesz, sőt, a sport kiváló testerősítő. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Szeretettel várjuk a gyerekeket az edzéseken hétköznap délutánonként, látva az itteniek elhivatottságát, néhány hónap után reméljük, már szervezhetjük a kicsiknek a különböző fellépéseket és versenyeket!"
Névjegy
Név: Juhász Éva
Született: 1962.05.08., Budapest
Sportág: ritmikus gimnasztika/művészi torna
Klubjai versenyzőként: Ferencvárosi TC (1972-1981)
Klubjai edzőként: Kőbányai Sport Klub (1984-1989), Táncművészeti Iskola (1989-2003), Táncművészeti Stúdió SE (2003- )
Edzések minden kedden és csütörtökön 14.30–15.30 között (9 éves korosztálytól), minden kedden és csütörtökön 15.30–16.30 között (4–9 éves korosztálytól), minden hétfőn és szerdán 15.00–16.30 között (versenyzők számára).
Az edzések részleteiről érdeklődni lehet Juhász Éva szakvezetőnél a +36 70/946 6160-es telefonszámon!